33 év után újra elénk tárul a Merkúr

Hétfőn készíti el első közelképeit a Messenger, ami több mint három évtizednyi szünet után közelíti meg a Merkúrt. A NASA szondája egyben az első űreszköz, ami pályára is áll a napégette bolygó körül. Korábban is csupán egy szonda látogatta meg a Merkúrt, a Mariner 10 háromszor repült el mellette, legutóbb 1975 márciusában.

"Sokáig hanyagoltuk a Merkúrt - túl sokáig" - fogalmazott Jim Green, a NASA bolygótudományi osztályának igazgatója a sajtónak adott csütörtöki telekonferenciájában. Ez hétfőn végre megváltozik, amikor a Messenger végrehajtja a három tervezett átrepülése közül az elsőt, ami a 2011-es pályára állításban segíti a küldetés irányítóit. 2004-es kilövése óta egyszer már elrepült az anyabolygó és kétszer a Vénusz mellett, hogy pályáját finomra hangolja a legbelső bolygó eléréséhez. A Messenger közel egy napon át vizsgálhatja a Merkúrt, a bolygófelszíntől számított legkisebb távolsága 200 kilométer lesz, amit magyar idő szerint hétfőn 20 óra 4 perckor ér el.


A tervek szerint ezidő alatt több mint 1200 felvételt készít, olyan területeket is lefotózva, amit a Mariner 10 egyik átrepülése során sem láthatott - az előd a felszín mindössze 45%-át térképezte fel. Nem csoda, hogy a bolygótudósok már nagyon várják a terra incognita feltárását, 30 év nagy idő. "Az első dolog, amit legtöbbünk látni szeretne, hogyan néz ki a felszín fennmaradó 55%-a" - mondta Faith Vilas, az arizonai MMT Obszervatórium igazgatója, aki szintén részt vesz a küldetés felügyeletében. A mostani felvételek azért is fontosak, mert a Messengernek olyan rálátása lesz a felszínre, amire a pályára állás után már nem lesz lehetősége, éppen ezért most mind a hét tudományos műszere működni fog, melyek adataiból remélhetőleg meg tudják majd magyarázni a bolygó "különös mivoltát", fogalmazott Sean Solomon, a küldetés főfelügyelője, a washingtoni Carnegie Intézet munkatársa.

A Merkúr, akárcsak a Vénusz, a Föld és a Mars, sziklás földszerű bolygó, vasban gazdag maggal. A Merkúr esetében azonban a mag a bolygó tömegének kétharmadát teszi ki. ezért a Merkúr a Naprendszer legsűrűbb bolygója.

Számos elmélet próbálta már megmagyarázni a hatalmas mag rejtélyét, egy teória szerint a Nap nem sokkal a formálódás után elpárologtatta a bolygó sziklás külsejét. Egy másik elmélet szerint a Merkúr a Naprendszer egy távolabb eső pontján alakult ki, feltehetőleg a Mars közelében. Nem sokkal később egy másik sziklás égitesttel történő ütközés elsöpörte külső rétegeit és a jelenlegi pályájára tolta. "Amit ma látunk az a bolygó köpenyének és magjának maradványa, ami valahol máshol alakult ki" - magyarázta a New Scientist-nek Vilas.

Mindkét forgatókönyvnek egyedi felszíni kőzet kombinációt kellett maga mögött hagynia. Az átrepülés során a Messenger fedélzeti spektrométerei először fognak méréseket végezni a bolygó felszíni összetételéről, amiből végre lehet következtetni a bolygón bekövetkezett változások eredetére.

A hétfői átrepülés fényt deríthet a Merkúr globális mágneses mezejére is, rajta kívül csak a Föld rendelkezik ilyen mezővel, amit bolygónk esetében a megolvadt mag körforgása állít elő. A Merkúr forgásáról készült megfigyelések szintén olvadt magra utalnak, ami azért meglepő, mert magjának szélessége csupán fele a Föld magjának, ezért már rég le kellett volna hűlnie, és meg kellett volna szilárdulnia. Az átrepülés elvileg meg fogja adni a mag pontos méretét a bolygó gravitációs mezejéről és belső szerkezetéről begyűjtött adatokból, illetve a Messenger magnetométere is tanulmányozni fogja a mágneses mezőt, hogy a tudósok összevethessék a Földével.

A szonda kedden, 18 órakor kezdi visszasugározni az adatokat.