Hát szerintem a Merkúron ott tátong a nagy semmi. A felszíne ugyan olyan nagy semmibõl áll mint amit már láttunk. A nagy semmi fennmaradó 55%át fogjuk megsasolni, de viccet félretéve.. érdekes lesz, mert mégiscsak lesz pár új képünk és pár új adatunk a felszínrõl a mágnesesterérõl stb. Kíváncsi leszek h miket fognak kibogarászni a tudósok az adatokból amik remélhetõleg visszaérkeznek hozzánk. De olyan kíváncsi lennék még arra is h amiket kaptunk fekete-fehér 1975ös képekbõl, hogyan látunk mi most szép színes merkúrt?! :D imádom az emberi fantáziát... tiszta jurassic park :D honnan tod h milyen színût szart a dínó? h h nézett ki a szeme? Pistinek vagy marinak hívták? :D jó kis fikciók ezek de szeretnék már tényeken alapuló dolgokat is látni. :S Remélem ez a szonda majd rendesen helyre állítja az ilyen kitalációkat és végre egységesebb és sokkal igazibb képünk lesz a Merkúrról.
Azért poén hogy a Merkúrról szól a hír és a hsz-ok fele már a Jupiternél jár, vajon mirõl fogunk beszélni egy Jupiterrõl szóló cikknél :))
Nana, néhányunknak lehet hiányozna az a kis gázóriás :)
A gyémánt azért lehetséges, mert a Jupiter, és a többi nagybolygó tartalmaz szenet. A magjában meg adott a nagy nyomás. Lásd a 2010 Ûrodüsszeát. De hogy szeded ki?
Neked László szegényes a fantáziád, de ezt már rég tudjuk. ----------- Sanyix: lusta vagyok keresgélni. Az, jogy a Jupinak erõs a mágneses tere, nem utal vasmagra? Ja, nem, mert olya nagy a nyomás, hogy ott nem is tudom mi lehet. Mert ugye a nap belsejében sem tom, hogy mi van.
De nem olyan felépítésû az a mag mint egy kõzetbolygó. És az a mag is a rá nehezedõ nyomástól szilárd, ha lefújná valami a légkört róla akkor nem nehezedne rá semmi, és folyékonnyá vagy gázzá válna... ha egyáltalán tényleg szilárd.
Két bolygó méretû égitest összeütközik, úgy, hogy Hold tömegnyi törmelék szakadjon ki egyikbõl, vagy mindkettõbõl, aztán az egyik mégis megy tovább külön úton, hogy aztán kialakuljon belõle a Merkúr mai formája? Nehezen tudom elképzelni.
Én nem hiszem, hogy egyenlõre állna a meccs az elméletek között. Egyelõre az a helyes elképzelés, hogy a naprendszer anyaga, amely ugye fõként hidrogénbõl állt elkezdett csomósodni, és egy nagyobb központ alakult meg, meg több kisebb-nagyobb bolygó. A Jupiter a nagyobb bolygók közé tartozik.
Egyenlõre a "forró Jupiter" típusú bolygók keletkezésével sem vagyunk igazán tisztában. Ami a Merkúrt illeti, több adat kéne. Ezen segíteni fog ez a szonda, addig meg lehet hetet-havat összehordani.
"Az elsõ dolog, amit legtöbbünk látni szeretne, hogyan néz ki a felszín fennmaradó 55%-a"
5letek: -Biztos egy hatalmas fél bolygó méretû város van ott,amit atlantiszi sumér magyarok laknak. -Vagy az is lehet onnan jön az a sok zufó. -Sötétanyag átjáró a sötét univerzumba. -Egy hatalmas emberi arc. -Egy 100 km magas piramis. -Semmi különös,csak ugyanolyan kopár felszín mint a többi 45%-on.
Akkor nem legbelül lenne, hanem az aszteroidákon kívül
És ezek a külsõ rétegek most szépen itt kering körülöttünk:) Na már csak kell keresni egy szikladarabot a holdon és a merkúron, amik pont összeillenek:D
Azért egy halva született ötletet én is kreálok: mi van ha ez volt az a bolygó amivel a fiatal Föld ütközött és a két bolygó törmeléke kialakította a Holdat?;) Már ha figyelembe vesszük a cikknek ezen sorait: "Egy másik elmélet szerint a Merkúr a Naprendszer egy távolabb esõ pontján alakult ki, feltehetõleg a Mars közelében. Nem sokkal késõbb egy másik sziklás égitesttel történõ ütközés elsöpörte külsõ rétegeit és a jelenlegi pályájára tolta"
"Számos elmélet próbálta már megmagyarázni a hatalmas mag rejtélyét, egy teória szerint a Nap nem sokkal a formálódás után elpárologtatta a bolygó sziklás külsejét."
Az exobolygókat nézegetve szerintem meg egy forró-Jupiter volt, csak elpárolgott a külsõ gázburok és csak a mag maradt.
Informatika és tudomány
