Az online házkutatásról dönt a német alkotmánybíróság

A szerdán meghozandó ítéletnek nem csak a németországi helyzetre lesz kihatása, hanem a szintén a megoldás bevezetésével kacérkodó más országok, például Ausztria politikájára is.

A szakemberek szerint a német alkotmánybíróság várhatóan nem hagyja jóvá a vita alapját képező északrajna-vesztfáliai törvényt. Az egyik álláspont szerint a testület alkotmányellenesnek nyilvánítja a jogszabályt, a másik vélemény az, hogy csak bizonyos pontjait kifogásolja és azok módosítására kötelezi az északrajna-vesztfáliai kormányt, illetve parlamentet. A döntésnek hatása lehet a leginkább Wolfgang Schäuble belügyminiszter által szorgalmazott, a Szövetségi Bűnügyi Hivatalról (BKA) szóló törvény módosítására is.

Fontos figyelembe venni, hogy a német alkotmánybíróság úgynevezett első szenátusa tavaly októberben már szkeptikusan nyilatkozott a jogszabályról és nem tartották elképzelhetőnek, hogy Németországban engedélyezzék az online házkutatásokat. Az alkotmánybírók többek között nem értettek egyet azzal az érvvel, hogy az online házkutatások mindenképpen szükségesek a terrorizmus elleni harcban. A törvény teljesen vagy részben alkotmányellenessé nyilvánítása komoly hatással lehet a CDU és az SPD kormánykoalíciójára. A két párt között ugyanis már jelenleg is komoly vita van arról, hogy tarthatók-e online házkutatások vagy sem.


Wolfgang Schäuble német belügyminiszter
A jelenleg hatályos északrajna-vesztfáliai jogszabály szerint a rendőrség megfigyelheti az e-maileket és a chatbeszélgetéseket, lehallgathatja az internetes telefonokat, elsősorban a Skype-on folytatott beszélgetéseket. Ennek a jogszabálynak a mintájára módosítanák a BKA-törvényt, amelynek hatálya kiterjed egész Németországra. A német alkotmánybíróság döntése kihatással lehet Bajorországra is, ahol a helyi kormány nemrég elfogadta az online házkutatásokról szóló hivatalos jogszabály-módosítási előterjesztést. Joachim Herrmann bajor belügyminiszter közölte, hogy figyelembe veszik az ítélet megállapításait és azokat fokozatosan beépítik a törvénybe.

Mint ismeretes, a német legfelsőbb bíróság végül másodfokon, jogerős ítéletben mondta ki tavaly februárban, hogy az ilyen akciók törvénytelenek. A megoldás azonban felkeltette Ausztria érdeklődését is, nyugati szomszédunk viszont egyelőre kivár a kérdésben. Nagy vihart kavart ugyanakkor, amikor tavaly áprilisban Klaus-Dieter Fritsche, a német kormány titkosszolgálatokért felelős koordinátora a német parlament belügyi bizottsága előtti meghallgatáson kijelentette: "A német titkosszolgálatok már 2005 óta titokban kémkednek a magán számítógépeken elhelyezett tartalmak után".

Szintén egy a Német Alkotmányvédelmi Hivatal szakemberei által 2006 tavaszán végrehajtott akcióról számolt be idén január elején a FOCUS német híroldal. A titokban és mindenfajta engedély nélkül végrehajtott megfigyeléshez a hivatal technikai segítséget és szakembereket kapott a Bundesnachrichtendienst-től (Szövetségi Hírszerzés - BND). Az akciót csak tavaly fújták le.