A jó és a rossz harca Romániában

A romániai informatika az éles ellentétek világa. Az itteni szakemberek többsége kiválóan képzett, olcsó: azaz a multinacionális cégek álma. A rossz útra tévedt kisebbség tevékenységére azonban már az FBI is felfigyelt.

A román programozók a világ legkeresettebb informatikai szakemberei közé tartoznak, az általuk fejlesztett mobiljátékok például életszerűségükkel tűnnek ki, amit a világ vezető játékfejlesztői is díjaznak. Ennek bizonyítéka, hogy a Harry Potter és a Főnix rendje című könyv alapján készült mobiltelefon-játékot romániai részlegével készíttette el az Electronic Arts, a világ legnagyobb számítógépes játék kiadója. Az ország informatikai ipara élvezi annak előnyeit, hogy a román szakemberek nagyon kreatívak, jól képzettek, jó a nyelvtudásuk, ugyanakkor díjazásuk 600 dollár körül alakul, miközben Csehországban 950, Lengyelországban pedig 1050 dollár az átlagos havi bér.

A romániai informatikai ágazat éves árbevétele egymilliárd euró körül alakul. Az ezer IT-vállalkozás 90 százaléka külföldi tulajdonban van, és a kormány azt reméli, hogy ezek exportja a következő néhány évben elérheti a jelenlegi forgalom értékét, azaz az egymilliárd eurót. Tavaly februárban maga Bill Gates, a Microsoft alapítója avatta fel a társaság technikai támogatóközpontját Bukarestben, és ez csak az egyik volt a külföldi befektetések sorában, hiszen például az Amazon.com online kiskereskedelmi vállalkozás már 2005-ben átadta Iasi-ban fejlesztőközpontját. Az ehhez legközelebbi Amazon-centrum a skóciai Edinburghban van.

Az Oracle azért telepítette keleti szomszédunkba támogató- és szoftverfejlesztő központját, mert meggyőződése, hogy - Törökország és Oroszország mellett - Románia gazdasága ígéri a leggyorsabb növekedést a következő években. A társaság 2006-ban emelte duplájára, ezer főre központ alkalmazottainak létszámát és további 500 ember felvételét tervezi.

A pozitívumok mellett ugyanakkor megjelent néhány negatív fejlemény is: a jól képzett személyzet két számjegyű ütemben növekvő bére számos potenciális befektető kedvét elvette a romániai beruházástól, és amelyek már ott vannak, azt tapasztalják, hogy sokan magasabb keresetért külföldre mennek dolgozni. Ezért aztán a legjobbakért késhegyig menő harcot vívnak a foglalkoztatók, és sok külföldi szakcég inkább támogató- vagy szoftverfejlesztő központot telepít Romániába - ez alacsonyabb képzettségű munkaerőt igényel -, mint olyan csúcsszintű tevékenységet, amely a legmagasabb képzettségű programozók alkalmazását feltételezné. Egy jó vezető programozó havi bruttó 2000 eurót is megkereshet, ami azt jelenti, hogy az elcsábításához rá kell erre ígérni plusz 30 százalékot, ám ezzel máris egy jó német programozó bérénél tartunk - panaszkodik egy antivíruscég személyzetise.

Ez volt a román informatika derűsebb oldala, csakhogy van egy sötét is: az FBI szerint a balkáni ország valószínűleg az átverős online aukciók világközpontja. Jól szervezetten, nagyüzemben nyitnak hamis számlákat, abba az illúzióba ringatva az internetezőket, hogy biztonságos tranzakciókat végeznek. Ha a román internetkalózokat ki lehetne iktatni, akkor érezhetően csökkenne az online csalások száma - állítja az FBI romániai képviselője.

Szakértők szerint a fekete-tengeri országban használt szoftverek 70 százaléka kalóztermék, és még ma is mindennapos dolog, hogy a lopott tartalmakat hordozó CD-k- kel és DVD-kkel házaló ügynökök vidáman ügyködnek a közhivatalok épületein belül is. Néhány hacker komolyan úgy gondolja, hogy ha kétes hírnévre tesz szert akcióival - például mások informatikai hálózataiba való betörésekkel -, az segíti későbbi elhelyezkedésében. Ezt az egyik leghíresebb román komputerkalóz, a 23 éves Victor Faur árulta el, aki 54 évnyi börtönnel néz szembe egyebek mellett azért, mert behatolt az USA kormánya, azon belül például a NASA számítógépes rendszerébe. Mint mondja, 14 éves korában látott először számítógépet, és azóta egyszerűen nem tud felállni mellőle.