Hallam Foe - Az eredetiség csimborasszója

A közönség által kikövetelt folytatások és feldolgozások tengerében sokszor hallatszik az eredeti filmeket követelők jajongása. Imájuk meghallgattatott.

Vigyázó szemeitek a magyar premierekre vessétek: bár akad (kamu)folytatás a mozis étlapokon (Step up 2), de aki originális alkotásokat keres, azt hiszem ezúttal nem panaszkodhatott, hiszen cikkünk tárgya, a Hallam Foe mellett olyan filmekkel gazdagodhattunk mostanság, mint a Földrengések zongorahangolója, az Út a vadonba vagy a 2 nap Párizsban.

Persze ezen filmek egyike sem különleges effektusokkal vagy nagy nevű színészekkel dúsított alkotás, s mint ilyenek jóval kisebb érdeklődésre tarthatnak számot, azonban legalább így szűk körben örülhetünk a hazai filmforgalmazók széles merítésének. A Hallam Foe a Budapest Film hálójába akadt bele és már a film nemzetiségét látva (brit) sem maradt sok kétségünk affelől, hogy nem olyan alkotást fogunk látni, mely sokszor, sok helyen elpufogtatott panelekből épül fel.


Mr. Foe, vagyis Hallam egy eléggé furcsa gyerek. 17 éves, lázad minden idegszálával és... kukkol. Néz. Hol nagyra meresztett szemekkel, hol a távcső vagy egy fa fedezéke mögül, de néz. Az élményeit pedig zsebre vágja, hogy otthon, vagy a fa tetején lévő lakja magányában kiválogassa. Hiába no, valami sérülés csak kell, hogy érje azt a kamaszt, akinek az anyja öngyilkos lett. Csakhogy apjának és mostohaanyjának egy idő után elege lesz Hallamből és a nagyvárosba küldik őt szerencsét próbálni.

A nagyváros Hallam esetében Edinburgh-t jelenti, vagyis az idei évre is kipipálhatjuk a soros skót filmet. Azonban a megszokott dramaturgiával szemben Hallam nem lesz drogos vagy merül mélyen a bűnbandák világában, hanem folytatja kis életét és hobbiját, kiváltképp azért, mert olyasmivel találja szemben magát, amit nem tud hová tenni. (Rejtélyesek maradunk, poént nem lövünk le, még csak az kéne, maradjunk annyiban, hogy élete sokkja éri.)


A főszerepben brillírozó Jamie Bellt nemrég még a pocsék Hipervándor egyetlen értékelhető momentumaként láthattuk, de nagy valószínűséggel a legtöbben a táncos Billy Elliotból ismerhetjük, bár azóta igazi lakli lett. Egyértelműen az ő érdeme, hogy sikerül életre kelteni és szerethetővé tenni ezt a fura figurát, akit elnézve a néző nem is tudja, hogy most undorodjon tőle vagy szeresse őt, mint ahogy a film sem fekete vagy fehér érzelmeket vált ki belőlünk: egyszerre tud vidám, rejtélyes, felkavaró, taszító és végtelenül szomorú lenni.


Félreértés ne essék, muszáj leírni a kritikába, hogy a kommersz élményre vágyók messziről kerüljék el a Hallam Foe-t - nem nekik való film. Ellenben a tájképekért rajongóknak (ábrázolja a festmény a kamaszlelket vagy a skót nagyvárost) muszáj megnézniük, ha másért nem, felüdülés gyanánt, mert annak ellenére, hogy a Hallam Foe nem egy tempós és olykor igencsak magába forduló film, mégiscsak eredeti hangot hozott el a mozikba.

Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése

Klikk a képre a nagyobb változathoz

Hallam Foe (Mister Foe) feliratos angol romantikus dráma, 95 perc, 2007 Rendező: David Mackenzie író: Peter Jinks forgatókönyvíró: David Mackenzie , Ed Whitmore operatőr: Giles Nuttgens szereplők: Jamie Bell (Hallam Foe) Sophia Myles (Kate Breck) Ciarán Hinds (Julius Foe) Jamie Sives (Alasdair) Maurice Roëves (Raymond) Claire Forlani (Verity Foe)