Az adatközpontokat is ellenőriznék Németországban

A hatóságok már nem csak a gyanúsítottak számítógépeinek merevlemezén tárolt információkra lennének kíváncsiak, hanem e-mail forgalmukra és az internetes csomópontokon őrzött információkra is.

Az Alberich-hadművelet tapasztalatainak összegzése után a Német Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) újabb jogosítványokat szeretne magának. Az indoklás szerint 2006 novemberében az akció is úgy kezdődött, hogy konspiratív, pakisztáni címzetteknek szóló e-maileket küldtek valakik egy stuttgarti internetkávézóból. A német rendőrség nyolc hónapos nyomozás után, tavaly szeptemberben tartóztatott le három férfit, akik éppen megpróbáltak hidrogénperoxidból robbanóanyagot készíteni. Fritz Gelowicz, Adem Yilmaz és Daniel Schneider ezenkívül amerikai létesítmények és repülőterek felrobbantását tervezték.

A német hatóságok, köztük a Szövetségi Bűnügyi Hivatal és a főügyészség örültek a sikernek, azonban azonnal megkezdődött a megszerzett adatok és információk elemzése. Az Alberich-hadművelet tapasztalataival még a német tartományi belügyminiszterek is foglalkoznak a héten rendezendő tanácskozásukon.

A BfV időközben egy belső dokumentumban értékelte az akciót és összefoglalta az észrevételeit, kéréseit. Utóbbiak között van, hogy a hivatal munkatársai a jövőben akusztikailag és vizuálisan is megfigyelhessenek lakásokat, épületeket, valamint, hogy a mobiltelefonokat és a PDA-kat akár külföldön is bemérhessék. A legfontosabb változást azonban az alkotmányvédők az online ellenőrzések területén szeretnék elérni: rendszeresen ellenőriznék az internetes adatközpontok forgalmát és a szolgáltatók rendszereiben tárolt adatokat. (Németországban az idei év eleje óta a távközlési és az internetszolgáltatók kötelesek legalább hat hónapig megőrizni a forgalmi adatokat.)

Világszerte kereken 100 nagyobb csomópont létezik, ezek egyike a Frankfurt am Mainban található De-Cix, amelynek az adatforgalma tavaly a háromszorosára nőtt és amely idén júniusig a világ legnagyobb ilyen jellegű adatközpontja lesz. Emellett a BfV szeretné, hogy ha módosítanák az úgynevezett G-10-es törvényt, az engedélyek nem 3, hanem 6 hónapra szólnának és akár a Yahoonál vagy az AOL-nél lévő e-mail címek tulajdonosai után is nyomozhatnának. Minderre azért is szükség van, mert más országok tapasztalatai szintén azt mutatták, hogy a megváltozott kommunikációs szokások miatt egyre fontosabb a lehetséges merénylők felderítése. Ez azonban csak úgy valósulhat meg, hogy ha az internetes csomópontokat célzottan, stratégiailag is ellenőrzik.