Magyarország MSN nagyhatalom

A felmérés ugyan nem publikálható, de több részlet is figyelemreméltó benne. Az egyik például a kitöltők száma. Az egész felmérés 14 országban zajlott és amíg a többi résztvevő országban az önkitöltéses kérdőíven párszázan szaladtak végig, addig a magyarok az összes megkérdezettnek több, mint felét adták a több mint 15 ezer kitöltéssel. Ez nyilván köszönhető annak is, hogy majdnem annyian MSN-eznek itthon, mint amennyien az iWiW-en vannak regisztrálva, illetve annak is, hogy nem csak dísznek tartjuk a klienst, hanem aktívan használjuk is.

A válaszokból többek közt kiderült, hogy a magyar felhasználók 60%-a több alkalommal a személyes kommunikáció helyett is használja a Messengert, sőt a válaszadók harmada barátaival naponta 10 óránál is több ideig van kapcsolatban IM rendszerek segítségével. Ez önmagában meglepő lenne, de az osztott figyelem miatt mégis egyszerűen elképzelhető. Ami talán az elmúlt néhány év egyik előrelépése lehet (bár erre nincsenek adatok), hogy az internetezők nagy része (több mint fele) a családjával is ilyen rendszereken keresztül kommunikál.

Azokban az esetekben, amikor a fiatalok külföldre mennek szerencsét próbálni, teljesen egyértelmű választás a még mindig elég borsos árú roaming hívások és a 100 forintos sms-ek helyett, hogy a szülőket, nagyszülőket betanítjuk az IM-ek használatára, de az egyébként napi vagy heti szinten élőben is találkozó rokonok között alapvetően ez nem lenne indokolt.


Amíg az internet használat a fiatalok privilégiuma volt, addig a családon belül esetleg a testvérek beszélhettek így egymással, de az internet-penetráció növekedésével és az átlagéletkor felfelé csúszásával teljesen természetes, hogy a szülők és a nagyszülők is bekapcsolódnak. Egy modern gyerek, modern szülője már tudja, hogy biztosabban ér célba az üzenete, ha nem telefonon, hanem valamelyik üzenetküldővel próbálkozik, de azokat, akik napközben folyton ide-oda rohangálnak a cégen vagy akár a városon belül és telefonon korlátozottan elérhetőek, azokat is hatékonyabb szöveges üzenetekkel bombázni, amit akkor kapnak majd meg, amikor lesz idejük és lehetőségük reagálni is.

Érdekes ellentét, hogy amíg a barátokkal szinte egész nap kapcsolatban vagyunk, addig a családtagokkal a válaszadók fele kevesebb, mint egy órát szokott csevegni, illetve az előbbi feltételezés is igazoltnak látszik, miszerint az azonos (fiatal) generáció kommunikációs eszköze leginkább az IM. A magyar válaszadók fele testvérekkel és unokatestvérekkel beszélget leginkább, szülőkkel a negyedük, gyerekkel a hatoduk, míg nagyszülőkkel csak alig 3%. Ami viszont megdöbbentő, hogy a magyar adatok a szülőkkel való Messengerezésben verik a cseh és a lengyeleken kívül az összes többi európai országét.

Tematikus bontásban viszont teljesen kiegyenlített a kép, nem mondható el, hogy mi magyarok valamely konkrét témáról csevegnénk szívesen online, hiszen a kérdőívben szereplő hírek/pletykák, gyakorlati dolgok, tanácsok, oktatás, vizsgaeredmények, szerelmi élet, munka, karrier, egészség, buli, nyaralás is kiegyenlített módon a válaszadók egyik felének jelentettek jellemző tematikát. A kutatás szerint mi nem szeretünk viszont pénzről és sportról beszélgetni online.

A szöveges üzengetésen kívül Magyarországon kiemelkedően sokan használják a fotó és fájlmegosztást, ami nem meglepetés. Aki dolgozik, az tudja, hogy naponta emailben is mennyi vicces kép, ppt vagy flash hülyeség érkezik, ezt nyilván az IM rendszerekben sem mellőzik a magyarok. Valószínűleg ennek köszönhető az is, hogy időről-időre végigsöpör az országon valamilyen Live Messenger vírus is, ami a fotókhoz és az egyéb vicces anyagokhoz hasonlóan körülbelül 1-2-3 hónap alatt járja be a teljes közösséget, mielőtt kimerülne. Nem szeretünk viszont játszani IM-ek alatt, ami azzal magyarázható, hogy ezeket a programokat valóban háttérben használjuk, miközben internetezünk, böngészünk vagy éppen dolgozunk.

Ha valamiért éppen nem IM rendszereken kommunikálunk, ami a válaszadók majd egy hatodának az elsődleges csatorna, akkor többnyire telefonon beszélünk, viszont kiugróan magas azoknak a száma, akik a közösségi szájtokat tartják az elsődleges felületnek, ha kapcsolattartásról van szó. Ennek a magyarázata lehet az iWiW hegemónia is, illetve a fiatalok által oly annyira szeretett tini közösségi oldalak térnyerése is. Ami meglepő, hogy 6% a papírlevelet jelölte meg elsődlegesként, az emailt pedig mindössze 4%.

Egy kutatásnál minden esetben fontos a minta összetétele, s azt hangsúlyozni kell, hogy ez egy nem reprezentatív felmérés, amit 15 ezer olyan ember töltött ki, akik használják a Live Messengert és észre is vették a kliens ablak alsó részében a felhívást a kutatásra. Azt sem kell feltételezni, hogy minden korosztályból azonos arányban vettek részt, így a felhasználók korosztályos besorolására sem alkalmas. Ennek ellenére a fenti adatok értelmezéséhez mindenképp fontos tudni, hogy a kitöltők 5%-a 12 év alatti, 42% 13-19 éves, 30% huszonéves, 16% 30-49 közti és mindössze 5% és 2% múlt el 50 illetve 60.

A kutatáson túl az egyéb hasonló szolgáltatásokkal kapcsolatos tendenciákból arra lehet következtetni, hogy Magyarországon érvényes az aranyszabály, miszerint az első belépő mindent visz. Hiába jelenik meg újabb, jobb, praktikusabb, kényelmesebb, okosabb, ügyesebb, ha valami elterjedt, akkor a tömegek átállítása nem működik. A különböző üzenetküldők párhuzamos használatára való hajlandóság pedig az életkorral fordítottan arányos: amíg a tinik képesek egyidőben fent lógni Skype-on, Live Messengeren, GTalkon és ICQ-n is akár, addig az idősebbek gyomra ezt kevésbé veszi be.

Akinek mégis fontos, hogy egyszerre elérje a különböző helyeken lévő ismerőseit, az pedig tudja használni a kombinált programokat, amivel egy felületen egyszerre látszik több rendszerbeli minden ismerősünk. Arra egyelőre korai gondolni, hogy a nagy cégek átjárhatóvá teszik egymás közt a szolgáltatásaikat, ahogy ma természetes, hogy egy másik mobil szolgáltató ügyfelét is fel lehet hívni, hiszen ez a fajta konszolidáció csak akkor következik be, ha már teljesen telített a piac, ami pedig még messze van.