A márciusi volt az első szabad szemmel is látható gammakitörés

A márciusi volt az első szabad szemmel is látható gammakitörés

2008. szeptember 15. 18:17, Hétfő
Számos műhold és obszervatórium adatainak összefésülésével sikerült részletes képet kapni arról a hatalmas csillagrobbanásról, ami március 19-én szabad szemmel is látható volt, miután szinte a fél univerzumot átutazta.

A NASA Swift műholdja magyar idő szerint 7 óra 13 perckor észlelte a robbanást, meghatározva kiindulási pontját az Ökörhajcsár csillagképben, 7,5 milliárd fényév távolságban. A GRB 080319B jellel katalogizált gammakitörés egy rövid ideig 200 milliószor fényesebben ragyogta be a horizontot, mint galaxisa, illetve 2,5 milliószor fényesebb volt, mint bármelyik korábban észlelt gammakitörés. "Ez volt a legfényesebb optikai és infravörös esemény, amit az emberiség valaha feljegyzett" - mondta Joshua Bloom, a Berkeley Egyetem csillagász professzora. A Pennsylvania Állami Egyetem csapata már a robbanást megelőző 30 percben észlelt fényeket a spektrumon, amit több hónapon át tartó utánfénylés követett. A sugár számunkra különösen fényes volt, mivel szinte közvetlenül a Föld felé irányult.

Ugyanabban a pillanatban, amikor a Swift észlelte a kitörést, a NASA Wind műholdjának orosz KONUS műszere szintén észlelte a gammasugarakat, átfogó képet adva spektrális szerkezetükről. A lengyel intézetek által működtetett chilei robot optikai obszervatórium, a "Pi of the Sky" észlelte elsőként a látható tartományba eső fényeket. Az ezt követő 15 másodpercben a kitörés fokozatosan fényesedett, annyira, hogy a sötét égbolton már szabad szemmel is láthatóvá vált. Fényessége 5,3 magnitúdón tetőződött. A csillagászok számítása szerint ha ugyanez a robbanás "mindössze" 6000 fényévre következett volna be bolygónktól, akkor a kitörés fénye nappali világossággal borította volna be a Földet.

A gammasugarú kitörések a világegyetem legfényesebb robbanásai. A legtöbb akkor következik be, amikor a nagy tömegű csillagok kifogynak nukleáris energiájukból. Amikor egy csillag magja összeomlik, és egy fekete lyukat, vagy egy neutron csillagot hoz létre, még nem teljesen ismert folyamatok következtében erőteljes gázsugarakat lövell ki., amik átverekszik magukat az összeomló csillagon. Amikor a sugarak kilövellnek az űrbe, reakcióba lépnek a csillagból korábban elszivárgott gázokkal, felhevítve azokat. Ez hozza létre a ragyogó utánfényléseket.

A pennysilvaniai csapat szerint a Föld felé irányuló sugár magába foglalt egy kis átmérőjű, ultragyors komponenst is, ami egy jóval nagyobb, azonban kevésbé energikus sugárban helyezkedett el. "Ez az a széles sugár, amit általában a Swift látni szokott" - magyarázta Judith Racusin. "Feltehetőleg minden gammakitörésben van egy ilyen keskeny sugár, a csillagászok azonban nem tudják észlelni, mert a sugarak nem frontálisan érik el az obszervatóriumokat."


Művészi rajz a GRB 080319B kitörésről. A megfigyelések szerint az anyag egy kétkomponensű sugárban lökődik ki (sárga és fehér)

A számítások szerint a márciusban észlelt eseményhez hasonlóra körülbelül egyszer kerül sor egy évtizedben, ezért a GRB 080319B ritka fogásnak bizonyult. A földi teleszkópok gyors reakciójához nagyban hozzájárult, hogy az esemény pillanatában éppen egy másik, mindössze 10 fokkal távolabb levő kitörést tanulmányoztak. Bloom reméli, hogy a jövőben is hasonló gyorsasággal tudnak eljárni ilyen esetekben, ami jelentősen bővítené ezekről a kolosszális robbanásokról szerzett ismereteinket.

Listázás a fórumban 
Adatvédelmi beállítások