Orgyilkos sejteket vetnének be a HIV ellen

Brit és amerikai kutatók specializált immunsejteket állítottak elő, melyek legyőzik a HIV leghatékonyabb védekező mechanizmusát, ezáltal sokkal effektívebben ismerve fel a vírust, mint a testünk által előállított T-sejtek.

A felturbózott T-sejtek egy laboratóriumban kifejlesztett molekuláris receptornak köszönhetik teljesítményüket, amivel az immunrendszer végre felveheti a küzdelmet az eddig sebezhetetlennek tűnő vírussal szemben. "Amikor a test megfertőződik a HIV-el, az immunrendszer nem tudja mit fog tenni a vírus - ellentétben velünk" - magyarázta Andrew Sewell, a brit Cardiff Egyetem immunológusa, a tanulmány vezetője.

Az egyik ok, amiért a HIV-nek sikerül kiiktatnia az immunrendszert, a gyógyszereket és vakcinákat, a vírus kaméleonszerű viselkedésében keresendő, amit egy könnyen mutálódó genomnak köszönhet. A vírus meglepő gyorsasággal képes változtatni önmagát, kijátszva a támadókat. A HIV bizonyos részei azonban olyannyira fontosak a működéséhez, hogy a változások egy halott vagy egy súlyosan legyengített vírust eredményeznek. Sewell csapata az egyik ilyen proteint vett célba, ami gyakorlatilag összetartja a vírust.

"A vírusra fokozott változási kényszert gyakorol az általunk készített 'orgyilkos' sejt. Szeretnénk ha a változások a vírus pusztulását eredményeznék, de valószínűbbnek tűnik, hogy csak gyengülni fog, ami szintén járhat pozitív kimenettel, így ugyanis lassabb és könnyebben levadászható célponttá válik az immunsejtek számára" - fejtegette T-sejtjük működését Sewell.

A HIV általában elrejti a szóban forgó SL9 jelű proteint az immunrendszer elől, azonban amikor a vírus sejteket fertőz meg, a protein kis darabjai fennakadnak a felszínen, figyelmeztetve az immunrendszert a lappangó veszélyre. A gond ott kezdődik, hogy a test által termelt gyilkos T-sejtek elég középszerű munkát végeznek az SL9 felismerése terén, taglalta Sewell, aki munkatársaival pontosan erre a feladatra specializálta módosított T-sejtjüket, ami meg is semmisíti a fertőzött sejteket, meggátolva ezáltal a vírus terjedését.

A kutatók egy különösen fogékony T-sejttel kezdték a munkát, ami 1996-ban került begyűjtésre egy betegtől. Sewell ezután az SL9-et felismerő receptormolekulát igyekezett áttervezni. Ezt az evolúció egyik legfőbb alapelvével oldották meg, azaz megkeresték a legjobb túlélőket, kiválogatva a mutálódott receptorokat, melyek közül kiragadták az SL9-hez legszorosabban kapcsolódót. A cardiffi laboratóriumban a módosított T-sejtek bőven túlszárnyalták hagyományos társaikat, játszi könnyedséggel mészárolva le a fertőzött sejteket. A felpörgetett T-sejtek magas citokin szintet produkáltak, ami a sikeres immunreakciót jelzi. A szerkesztett sejtek felismerték az SL9 olyan változatait is, ami összezavarta a hagyományos T-sejteket.

Sewell csapata következő lépésként emberi immunsejteket termelő, ezáltal a HIV-re fogékony genetikailag módosított egereken fogja tesztelni sejtjét. Amennyiben a kísérletek a várakozásoknak megfelelően zajlanak, a csapatnak jó esélye van hogy HIV fertőzött embereken is kipróbálja munkáját. A kutatók szerint erre akár már 2009-ben sor kerülhet.

Ehhez azonban be kell bizonyosodnia, hogy a sejtek nem fognak túllőni a célon, figyelmeztet James Riley, a Pennsylvania Egyetem immunológusa, aki szintén nagy szerepet játszott a Nature Medicine szaklapban megjelent tanulmány elkészítésében. Szerinte elképzelhető, hogy a sejtek nem csak az SL9-et, de emberi proteineket is megtámadnak majd. "A legnagyobb félelmünk az autoimmunitás, azaz hogy a sejtek nem csak arra támadnak rá, amire mi szeretnénk, hanem arra is, amire nem lenne szabad" - mondta.

A HIV elleni küzdelem legutóbbi vereségei fényében a kutatók nagyon óvatossá váltak a nagy szavak pufogtatásával. Nemrég két nagyszabású HIV vakcina kísérlet is kudarcba fulladt. "Úgy vélem a terület egészét visszalépés jellemzi, ezért sokan úgy gondolják, teljesen más ötletekre lenne szükség" - tette hozzá Philip Goulder, az Oxford Egyetem immunológusa, aki azt is elmondta, hogy a Sewell által felvázolt elv bár biztató, ugyanakkor meglehetősen költséges ahhoz, hogy az afrikai országokban széles körben alkalmazhassák. Az eljáráshoz ugyanis a beteg T-sejtét kell kinyerni, genetikailag módosítani, majd visszajuttatni a szervezetbe. Ezzel együtt a módszer elvezethet új, hatékonyabb gyógyszerekhez és kezelésekhez, összegzett Goulder.