Marokkóé az első biometrikus azonosítórendszer

Európában az Egyesült Királyság tart legelőrébb a biometrikus azonosítókártyák rendszerének kiépítését illetően, Marokkó azonban már tavaly bevezette a megoldást, mostanra pedig több mint 1 millió helyi lakos birtokol ilyen kártyát.

A mintegy 34 millió lakost magába foglaló észak-afrikai királyság (amelyet csak Nyugati Királyságként emlegetnek az arab források) tavaly nyáron kezdte meg az új biometrikus azonosítórendszer kiépítését, úgynevezett smartcardok alkalmazásával. Ezek a kártyák a tervek szerint végleg leváltják majd a régi okmányokat, egyszerre többet is helyettesítve azok számára, akik már most igénylik az új megoldást.

Az új biometrikus kártyák ugyanis feleslegessé teszik a különböző születési kivonatok, valamint a lakcímet és állampolgárságot igazoló azonosítók egész családját, egyedül a jogosítványt hagyva ki a körből. A helyi lakosok többnyire kedvezően fogadták a kormány lépést, hiszen ezzel több korábbi dokumentumtól is megszabadulhattak, mindössze egyetlen új lapkára támaszkodva. A francia Thales által gyártott megoldás az elképzelés szerint utazási okmányként is szolgálhat, a mindenkori kormány számára pedig lehetővé teszi a nagyobb népmozgások, migrációk nyomon követését és azok némi befolyásolását.

Eddig több mint 1 millió állampolgár kapta meg okoskártyáját, a kormányzati tervek szerint pedig az elkövetkező négy év során további 20 millió darabot gyártanak le. Érdekességként említik, hogy a művészek/előadók ettől eltérő kártyákat kapnak, amely egyrészt jelzi az illető foglalkozását, másrészt pedig közelebbről meg nem határozott "társadalmi előnyöket" biztosít hordozója számára. Ennek részleteiről ugyan nem beszélnek, ám a lépés nagy valószínűséggel összefügg a nyugati országokkal ápolt kapcsolattal, az európai államok és az USA a szabad véleménynyilvánítás melletti kiállásával.

Amíg tehát kontinensünkön a britek kísérleteznek az új platformmal (számos kritikától és szitkozódástól kísérve), addig máshol már akad példa a sikeres rajtra - erről persze a személyes jogokat szem előtt tartó szervezetek nyilván másként gondolkodnak.