XXI. századi űrverseny - III. rész

Eközben a Német Űrügynökség (DLR) és az EADS vezényletével egy másik program is haladt, ha lassan is. A HOPPER egy, az amerikai Venture Starhoz hasonló hordozórendszer lett volna, legalábbis az elképzelések szerint. Ez egy viszonylag nagyméretű, újrafelhasználható űrrepülőgép, amelyet három, eredetileg az Ariane V. számára kifejlesztett Vulcain rakétahajtómű fejlesztett változata hajtott volna meg. Az indítást egy Maglev sínrendszerről végezték volna Kourouból, és maga a HOPPER nem állna pályára, csak mintegy 130 km-es magasságig tartó űrugrást hajt végre és egy gyorsító-fokozat segítségével állíthatna Föld körüli pályára hasznos terhet.


A HOPPER elképzelés vázlata
Egy méretarányos makettel, a Phoenix-el teszteket is végeztek, de a program pénzhiánytól küszködve haladt, és manapság alig hallani róla. Az ESA ugyanakkor nem hagyott fel teljesen az elképzeléssel, és várhatóan 2012-ben az új, kisméretű Vega hordozórakétával fellőnek egy tesztjárművet, amelynek célja a Föld légkörébe való visszatéréssel kapcsolatos tapasztalatok gyűjtése. Az Intermediate eXperimental Vehicle (IXV) néven emlegetett program egy jövőbeni űrrepülőgép számára gyűjthet hasznos információkat - ám az biztos, hogy ez az űrhajó még nagyon messze van a megvalósulástól.


Az IXV fantáziarajza
A 2008 májusában az DLR és az EADS Astrium által bemutatott CTV (Crew Transport Vehicle) tervben szereplő adatok alapján 2015-ban indulhatna egy visszatérő modulos ATV, az ARV (Advanced Reentry Vehicle - fejlett visszatérő jármű) aminek a kifejlesztése "egymilliárd euró alatt" lenne. Az ARV képes lenne másfél tonna hasznos terhet visszahozni a Nemzetközi Űrállomásról - itt elsősorban a tudományos kísérletek eredményeiről lenne szó. 2020-re készülne el a három fő szállítására képes változat, ami további mintegy két milliárd eurós befektetést igényel, ám ebbe valószínűleg nincs beleszámolva az emberes űrutazáshoz szükséges második Ariane-5 indítóállás Kouroun.

Noha az Astrium úgy fogalmazott, hogy a CTV alacsony Föld körüli pályán (Low Earth Orbit - LEO), és azon túl is használható lenne, az Ariane-5 csak alacsony Föld körüli pályára lenne képes állítani a 18 tonnás űrhajót. Tehát egy Hold-utazáshoz vagy egy új, erősebb hordozórakétára, vagy a LEO pályán egy gyorsító fokozattal való összekapcsolódás lenne a megoldás. Az ILA 2008 repülőnapon és kiállításon az EADS Astrium egy makettet is bemutatott, ami elég durva megközelítésben a kapszula belső felépítését, illetve a kezelőszerveket és a kijelzőket mutatta be.


Az ILA 2008-on bemutatott CTV belső
2008. október 28-án végül az ESA kinyilatkoztatta, hogy felhagy a közös európai-orosz űrhajóval kapcsolatos tervekkel, és saját űrhajó építésébe fog. A kijelentés nem volt teljesen meglepő a fentiek alapján, vagyis hogy az európai űripar a már rendelkezésre álló Ariane-5 hordozórakétára, és az ATV teherűrhajó szervizmoduljára építve egy saját űrhajót készítene. Az együttműködést azonban nem szakítják meg az Orosz Űrügynökséggel, hiszen az ATV-nek is orosz a dokkolórendszere, és az oroszok is érdeklődnek az ESA által használt számítógépek, kijelzők és fedélzeti rendszerek iránt.

2008 novemberében az ESA egy miniszteri szintű ülésen meghatározta, hogy mely programok mennyi pénzt kaphatnak a 2009-2011-es költségvetési években, illetve ezzel előrevetítették a hosszú távú terveiket. A személyzettel ellátott űrhajó (CTV) fejlesztésének előőrse a jelenlegi ATV teherhajóból kifejlesztendő ARV. Az ARV-nek 2015-re kellett volna elkészülnie, hogy a jelenlegi elképzelések szerint 2020-ig működő űrállomást még kiszolgálhassa, és 2020-ra egy embert szállítani képes űrhajóvá érhessen. Erre 300 millió eurót kért az ESA a 2009-2011-es költségvetésből, ám mindössze 21 milliót szavaztak meg neki.

Nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a kért összeg töredékéből aligha lehet az előre eltervezett feladatokat végrehajtani, ez pedig az ARV és egyben CTV számára is végzetes csapás lehet. Nehéz értelmes magyarázatot találni arra, hogy ha nem szánnak rá megfelelő mennyiségű pénzt, akkor miért nem írják le szimplán a programot, hiszen az adott pénzből nem készülhet el időben arra feladatra, amire szánják. Vegetálásra kárhoztatták - de akkor meg miért nem szanálják?


Fantáziarajz az ATV alapú Európai űrhajó dokkolásáról az ISS-hez
A jelekből arra lehet következtetni, hogy az ESA nem számol a saját emberek szállítására képes űrhajó elkészültével, és bár a Nemzetközi Űrállomás továbbra is legkiemeltebb programja, az űrhajósait amerikai és orosz űrhajók fogják a világűrbe juttatni. Jelenleg a legfontosabb teendője az, hogy meghosszabbítsa a Nemzetközi Űrállomás élettartamát, legalább 2020-ig.


ESA fantáziarajz egy Holdbázisról
Folynak az egyezkedések a NASA és az ESA között, hogy Európa milyen módon venne részt az Orion programban, illetve annak a Holdra szállással kapcsolatos részében. 2008 májusában felmerült egy Hold-űrállomással kapcsolatos terv, amely az Orion program számára üzemanyag- és utánpótlás bázis lehet, illetve veszély esetén egy menedékhely, amelyhez akár az Altair holdkomp, akár az Orion űrhajó hozzácsatlakozhat, és a legénység megvárhatja, amíg a Földről egy mentőűrhajó érkezik. Hogy ez bármilyen formában megvalósul-e az persze ismét csak találgatni lehet.