Földi organizmusok utaznak a Mars holdjára

Senki sem tudja biztosan, van-e élet a Marson, de ha minden terv szerint halad, egy orosz tudományos küldetésnek köszönhetően a Phobos hold megismerkedhet az élet mikrobai szintjével, avagy az élő organizmusok a marsi holddal.

Októberben mikrobák és különböző parányi földi lények válogatott csapata utazhat egy orosz űrhajón a marsi holdra. A szóban forgó Phobos-Grunt küldetés célja a minta-visszajuttatás a Földre. Ez lesz az első orosz Mars expedíció a Phobos 1 és 2 1988-as elvesztése, valamint a Mars 96 űrhajó elbaltázott kilövése óta.

"Sok szerencsét kívánok nekik" - mondta Larry Esposito, a Colorado Egyetem bolygótudósa, aki maga is részt vett a felsorolt balszerencsés küldetések közül kettőben. Ezúttal nem veszi ki a részét az orosz vállalkozásból, pedig ő is nagyon szeretne többet megtudni a holdról, ami elvileg egy, a Mars gravitációja által befogott aszteroida. "Az expedíció jó alkalmat teremt a Naprendszer egy primitív égitestének szemügyre vételére" - tette hozzá.

A bolygótudományokon túl két kutatócsoport is érdeklődik a hároméves űrutazás élőlényekre gyakorolt hatásai iránt. A Kalifornia állambeli Pasadenában működő Planetary Society 10 különböző fajt repít a vörös bolygóra egy apró tárolóban, hogy letesztelje azt az elméletet, mely szerint az élet meteoritok belsejében érkezhetett a Földre. A kísérleti alanyok közt ott lesznek a tardigradák, más néven medveállatkák, akik már bizonyították rendkívüli ellenálló képességüket a világűr megpróbáltatásaival szemben, de rajtuk kívül különböző magvak és mikroszkopikus baktériumok számára is jegyet váltott az amerikai társaság. "Az organizmusokat egy alvó állapotban küldjük az űrbe" - magyarázta a programot vezető Bruce Betts a Discovery Newsnak.

A Földre való visszatéréskor az organizmusokat felébresztik és megvizsgálják, képesek-e a szaporodásra. A moszkvai Űrkutatási Intézetnek ennél nagyobb volumenű tervei vannak. Tudósaik héjas állatokat, szúnyog lárvákat, baktériumokat és gombákat küldenek a Phobosra, majd vissza hozzák a lényeket a Földre. Az orosz kísérlet lényege, hogy megvizsgálják a kozmikus sugárzás élő organizmusokra gyakorolt hatását a repülés különböző szakaszaiban.

A Phobos-Grunt - a "grunt" oroszul "talajt" jelent - egy kis kínai gyártmányú műholdat is magába foglal. A Jinghuo-1 a Phobos-Grunttal jut el a Marsra, ahol az orosz egységről leválva önálló tudományos munkába kezd, fő feladata a Mars külső környezetének, a mágneses mezők és az ionoszférák kölcsönhatásainak tanulmányozása.

A NASA és az ESA egyaránt figyelemmel kíséri az orosz expedíciót, az űrügynökségek úgy vélik, sok tapasztalatot nyerhetnek a marsi rendszer talajmintáinak begyűjtéséből saját későbbi, a Marsra irányuló minta-visszajuttató küldetéseikhez, melyekből az egykori élet után kutathatnak. Jack Farmer az Arizona Állami Egyetem asztrobiológusa jó alkalomnak tekinti a Phobos-Gruntot a marsi minták kinyeréséhez alkalmazható technikák és procedúrák teszteléséhez, melyek legkritikusabb része a minták szennyeződésének megakadályozása.

Ez bekövetkezhet a Földre való visszatéréskor, vagy akár a begyűjtés helyszínén az űrhajón megtapadt organizmusok által, de mindez fordítva is működhet. Az ottani esetleges organizmusoknak sem szabad veszélyt jelenteniük a földi biológiára. Utóbbi verzióra igen elenyésző az esély, a Phobos azonban nem zárható ki az élet számára alkalmas helyek közül. Az odalátogató földi organizmusok a holdon való tartózkodás során tárolóikban maradnak, de ha netán sikerülne is kiszökniük, Farmer szerint minimális az esélyük a túlélésre.