Csak 2011 végén indul a következő marsjáró

Két évvel elhalasztotta az amerikai űrügynökség legújabb nagy költségvetésű Mars küldetését, ami így további 400 millió dollárt fog felemészteni és valószínűleg más NASA küldetések halasztásához vezet.

A szóban forgó Mars Science Laboratory, aminek mérete egy kisebb terepjáróéval vetekszik, és elsőként használ majd nukleáris generátort műszerei energiaellátásához, eredetileg 2009 októberében hagyta volna el a Földet, elhúzódó műszaki nehézségei azonban 2011 végére tolják el az indulást, ekkor válik újra kedvezővé egy Mars kilövés.

Mike Griffin, a NASA igazgatója elmondása szerint "megoldatlan munkák sora" hátráltatja a küldetést, amik mellett szép számmal vannak még nem diagnosztizált problémák a marsjáró aktuátoraival is, amik a kerekek, a robotkar és a fúróegység mozgatásáért felelnek. Ezeket elvileg néhány hónap alatt rendbe lehetne tenni és egy kis pénzügyi támogatással az űrügynökség felpörgethetné a projektet, megkísérelve eleget tenni az eredeti kilövési időpontnak. "Úgy értékeltük, hogy ha megpróbálnánk a 2009-es kilövést megvalósítani, az túl nagy kockázatot jelentene - többet, mint amit egy ilyen kiemelt küldetés el bírna viselni" - indokolta a halasztást Griffin.



A csúszás több mint 2,2 milliárd dollárra duzzasztja a marsjáró küldetés összköltségeit, ami már így is 300 millió dollárral túllépte a 2006-ban felállított 1,6 milliárdos költségvetési keretét. Alan Stern, a NASA egykori tudományos vezetője a New York Times egyik vezércikkében élesen kritizálta az űrügynökség túlköltekezését, azt bizonygatva, hogy a döntés komoly hatással lesz a többi folyamatban levő küldetésre is. Griffin azonban úgy véli, a növekvő költségek természetes velejárói az ambiciózus, előre nem látható nehézségekkel megtűzdelt projekteknek. "Tudjuk hogyan tartsuk kordában a költségeket" - tette hozzá Griffin, aki a Hubble Űrtávcsövet és a COBE műholdat hozta fel példaként, melyek több mint kétszeresébe kerültek eredeti költségeiknek. "Ezek olyan NASA projektek, amire a nemzet és világ is a legbüszkébb, miközben ezeknél jóval több nehézséggel kellett megküzdenünk, mint a Mars Science Lab esetében."

A NASA maga is elismeri, hogy a döntéssel más Mars küldetésektől, valamint a nagy bolygó kutatási programoktól szipkáznak el pénzeket, azt azonban még nem közölték, mely programok látják kárát az MSL 2011-es indításának. "Lesznek hatásai. A tudomány késedelmet szenved" - mondta Ed Weiler, a NASA Tudományos Küldetések Direktorátusának vezetője. "Valószínűleg el kell halasztanunk egy nagy bolygó küldetést, hogy ellensúlyozzuk a költségeket"

Weiler hangsúlyozta, a küldetések prioritásával kapcsolatos döntéshozásban a tudományos társadalom is aktívan közre fog működni. A NASA szerdán abban is megegyezett, hogy a jövő Mars expedícióival kapcsolatban szoros együttműködésre lép az Európai Űrügynökséggel (ESA). A kooperáció az ESA ExoMars egységével veszi kezdetét, ami 2016-ban indul a vörös bolygóra. Az együttműködés megkönnyítheti a Mars minták Földre történő visszajuttatásának terveit is, egy ilyen küldetés 6-8 milliárd dollárba kerülne. "Soha nem fogjuk megvalósítani a minta-visszajuttató küldetést, ha nem dolgozunk együtt" - nyilatkozott Weiler.

Novemberben a NASA már végrehajtott egy módosítást az MSL-en, aminek egy mintagyűjtő doboz látta kárát, amit egy későbbi minta-visszajuttató küldetés hozott volna le a Földre. Az eszközt a tudományos eszközök nyílásait a marsi portól tisztántartó ecsetekre cserélték.