Nagy ígéretekkel érkezik a szarvasmarha genom

Jónéhány állat géntérképe után elkészült a gazdasági szempontból igen fontos teheneké is, ami jobb minőségű tej- és marhahústermelést eredményezhet, valamint új aspektusait tárhatja elénk a szarvasmarhafélék és az ember egészségének.

A Science magazin csütörtöki számában publikált eredmény nem akármilyen munka diadala. A szekvencia kibogozásán 25 ország 300 tudósa dolgozott 6 éven át. A szarvasmarha (Bos taurus) genomja körülbelül 22.000 különálló gént tartalmaz, melyek 80 százaléka megegyezik az ember génjeivel. A kutatók azt is felfedezték, hogy az ember kromoszómáinak elrendeződése jobban hasonlít a teheneknél észlelt sémához, mint az emberi betegségek és azok kezelésének tanulmányozásához széles körben alkalmazott patkányokéhoz és egerekéhez.

A "Szarvasmarha Genom Szekvenáló Projekt" a világszerte elterjedt, brit tenyésztők által kinemesített fajon, a Herefordon alapul. A közepes méretű fajta képviselői jellemzően szabályos vörösesbarna-tarkák (az állatok feje, martájéka, hasalja és farokbojtja fehér) és főként a húsiparban népszerűek. A 35 millió dolláros projektet az USA Mezőgazdasági Kutató Szolgálata és a szintén amerikai Baylor Orvosi Egyetem kutatói vezették.


"A szarvasmarhaipar rendkívül fontos az Egyesült Államok mezőgazdaságának, az Államok több mint 94 millió szarvasmarhát számláló állományának értéke 49 milliárd dollár" - mondta Tom Vilsack, mezőgazdasági miniszter. "A szarvasmarha genom megismerése és maga a szekvencia lehetővé teszi a kutatók számára a tehenek betegségeinek genetikai alapjainak meghatározását, ami egészségesebb hús és tej termelést eredményezhet, miközben csökkentheti a termelők antibiotikum függőségét"

"A szarvasmarha génállomány szekvencia új ablakot nyit saját génállományunkra is" - tette hozzá a Nemzeti Egészségügyi Intézmények igazgatója, Raynard Kington. "Az emberi genom összevetése számos más fajéval, köztük a szarvasmarháéval, tisztább képet adhat az emberi génállomány működéséről"

A génállományok adataiból jobb stratégiákat fejleszthetnek ki a szarvasmarhákat érintő betegségek kezelésére és megelőzésére, melyek közül nem is egy, például a szivacsos agysorvadás, ismertebb nevén a kergemarha-kór, embereknél is jelentkezhet. Ezen felül a szekvenálásból kapott információ "értékes forrássá fog válni és átalakítja a tej és a hús szarvasmarhák tenyésztésének módozatait" - fűzte hozzá Richard Gibbs, a Baylor Emberi Génállomány Szekvenáló Központjának tudósa. "A tejipar már ma is alkalmazza az utóbbi években kifejlesztett genetikai eszközöket, ami szerintünk hamarosan a húsiparban is alkalmazhatóvá válik. Reméljük a kapott információk segítenek a szarvasmarhák által képviselt környezeti problémák, mint a csordák által kibocsátott üvegház gázok csökkentésében is "