Fizetős online tartalom felé halad a piac

Az ingyenes online-tartalom-modelleknek vége, a jelenlegi rendszer nem tartható tovább. Az internet a televíziók számára is egyre komolyabb kihívás jelent.

Hamarosan véget ér az ingyenes internetes tartalomszolgáltatás - hangzott el egy Debrecenben tartott, hazai egyetemek által szervezett médiakonferencián. A hirdetési bevételek nem elegendők ahhoz, hogy finanszírozzák a drágább tartalmak előállítását, ráadásul csak néhány nagy online médiavállalat képes ebből megélni. A tétel egyaránt igaz a szöveges és a videós tartalomtípusokra.

A nyomtatott médiumok hirdetési bevételeinek csökkenése köztudott, ám az előzetes várakozásokkal szemben az online reklámbevételek ezt képtelenek kompenzálni a kiadóknak, vagyis logikusan a fizetős tartalmaktól várható rentabilitás. Ám abban a szakma egyetértett a fórumon, hogy nem minden tartalomtípus alkalmas a fizetőssé válásra. Mihók Attila, a Ringier Kiadó ügyvezetője szerint első körben az előzetes feldolgozáson átesett információk kötege válhat előfizetőssé, hiszen már ma is létezik egy réteg, amely hajlandó pénzt adni, azért hogy az érdekes híreket számára összefoglalják.

Weyer Balázs, az Origo főszerkesztője szerint a portáljukhoz hasonló általános tartalomszolgáltatók dolga nehezebb, hiszen az általános hírszolgáltatásért a jövőben sem fizetnek a fogyasztók, hiszen mindig lesz olyan szolgáltató, amely ingyenesen magas szintű információszolgáltatást nyújt. Weyer szerint az egyedi, saját előállítású tartalmak lesznek azok, amelyekért pénzt kérhetnek majd a vállalatok.

Hasonló tartalomszolgáltatási filozófiát fogalmazott meg az RTL Klub is - mondta a konferencia televíziós szekcióján Kolosi Péter, a csatorna programigazgatója. A tévé nemrég elindított videós site-jának, az RTL Mostnak a látogatottsági adatai a legnagyobb kábeles konkurens, a Viasat nézettségével vetekszenek, azonban ezen a területen sem életképes az ingyenes modell - tette hozzá Kolosi. A jelenlegi működés szerint a felkerülő tartalmak néhány napon belül ingyenesen letölthetők, ezután azonban csak bizonyos díj ellenében érhetők el.

Bár az országos kereskedelmi és közszolgálati csatornák nézettségi aránya folyamatosan csökken a tematikus kábeltelevíziók javára, a reklámbevételek nem követik a folyamatot. Miközben a tematikus adók nézettségi aránya az AGB Nielsen adatai tavaly már elérte a tévénézésre fordított idő harmadát, a reklámtortából rájuk eső szelet azonban a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) számításai szerint csak a teljes tévés költés mintegy 15 százalékát tette ki.

Kolosi Péter természetes folyamatnak látja a nagy kereskedelmi csatornák nézettségcsökkenését a kábeltévék javára, ám szerinte a reklámbevételek eloszlása a jövőben sem követi az arányeltolódást. Ennek oka a televíziós reklámpiac működésében keresendő, hiszen a nagy tömegek gyors elérése máig az országos kereskedelmi televíziókkal a legegyszerűbb. A nézőszám problémája ugyan orvosolható volna a nyugati országokból ismert modellel, ahol a nagy elérésű televíziók tematikus csatornákat is alapítanak, ezt azonban akadályozza a hatályos médiatörvény.