Hamarosan valóság lehet a digitális emlékezet

Napjainkban minden korábbinál egyszerűbbé vált a felhasználók számára életük dokumentálása és ezeknek az információknak a megosztása másokkal.

A tudósok azonban a jelenlegi állapotot csupán egyetlen, igaz nagyon fontos lépcsőfoknak tekintik az úgynevezett digitális emléktároló rendszerek létrehozása felé vezető úton. Az emberi agy, ezen belül az emlékezet bármennyire lenyűgöző is, gyakran hajlamos cserben hagyni a felhasználókat. "I'm losing my mind, I forget more and remember less" - írta Total Recall című könyvében Gordon Bell. A szerző ma 75 éves és Jim Gemmellel együtt a Microsoft MyLifeBits nevű projektjén dolgozik. A program lényege, hogy megpróbál minden olyan információt digitálisan összegyűjteni, amit egy ember emlékezete az élete során eltárolt. A különböző adatok között éppúgy megtalálhatók a telefonbeszélgetések, az e-mailek vagy a beszkennelt dokumentumok.

A projekt fő eleme a fény- és hőszenzorokkal felszerelt úgynevezett SenseCam rendszer, amely önállóan képes dönteni arról, hogy melyik pillanatokról készít képet. Emellett lehetőség van a GeoTagging funkció használatára, vagyis nem csak az adott pillanat raktározható el, hanem az is, hogy arra mikor és hol került sor. A SenseCamot eredetileg Alzheimer-kórban szenvedők számára fejlesztették ki, de jövőre mindenkinek elérhető lesz.

A hibátlan emlékezettároló megalkotásának ötlete egészen az 1945-ös évekig nyúlik vissza. Vannervar Bush atomtudós akkor vetette papírra nem mindennapi elképzelését, hogy egy homlokkamera és egy analóg számítógép segítségével egy mikrofilmre rögzítse a rendszert használók életét. Ez a Memory Extendernek (Memex) nevezett eszköz ihlette meg később Steve Mannt, a ruhákba szerelhető számítógépek úttörőjét, aki az 1980-as években egy hordozható kamerával rögzítette az életét. A mobil technológiáknak, a digitális kameráknak és a szinte korlátlan tárhelyeknek köszönhetően azonban a digitális emlékezetekhez még egy lépéssel közelebb került az emberiség.

Jim Gemmel, a Total Recall bemutatóján elmondta, hogy az emberi agy közel sem tökéletes, gyakran rosszul rendszerezi és el is torzítja az emlékeket. Thad Starner, a Georgia Tech Egyetem munkatársa az emlékek digitális rögzítésére már több mint egy évtizede a Rememberance-Agent nevű szoftvert alkalmazza, amit összekötött egy hordozható számítógéppel. A szemüvegére szerelt apró kijelzőnek köszönhetően Starner bármikor hozzáférhet a korábban rögzített digitális emlékeihez. A szakember szerint az emberi agy elsősorban benyomásokat tud tárolni, az adatok rögzítésében még mindig verhetetlen a számítógép.

A legnagyobb problémát jelenleg az audiofájlok és a videók jelentik, hiszen nagy helyet foglalnak és valahogy rendszerezni kellene őket. További tisztázatlan kérdés, hogy miként valósítható meg ezen a területen az adatvédelem. A feljegyzések illetéktelenek kezébe kerülhetnek. Pont e nyitott kérdések miatt állították le nemrég a Pentagon Lifelog nevű programját.