Elkészült a bécsi szuperszámítógép

Három egyetem közösen hozta létre a Vienna Scientific Cluster nevű szuperszámítógépet, mely felkerült a szuperszámítógépek 500-as toplistájának 156. helyére.

A Bécsi, a Bécsi Műszaki és az Osztrák Kertészeti Egyetem közösen hozták létre a Vienna Scientific Cluster nevű szuperszámítógépet. A berendezés jelenleg a leggyorsabb osztrák számítógép és felkerült a szuperszámítógépek 500-as toplistájának 156. helyére. "A készülék 436 számítógépből áll. Minden ilyen csomópontnak az alapja egy 2,66 GHz órajelű, négymagos Nehalem (X5550) processzorra épülő számítógép, amelyekben 24 gigabájt DDR3-as RAM található. A Vienna Scientific Clusterben összesen 3488 processzormag és 11,2 terabyte memória található. Ezt egészíti ki a fájlszerver, amely további több tíz terabyte memóriával gazdálkodhat.

A szuperszámítógép teljes terhelés mellett 180 kilowatt áramot igényel, ehhez jön még a körülbelül 60 kilowattot felemésztő hűtési rendszer.
A készülék hűtését segíti még a Bécsi Műszaki Egyetem épületében található két egyenként 400 Kilowatt teljesítményű klímaberendezés. Az új szuperszámítógépet egyébként vízzel hűtjük és ez jelenti az egyik legnagyobb problémát" - jelentette ki Herbert Störi, a projekt vezetője.


A szakember elmondta, hogy a program 3 évvel ezelőtt kezdődött, a végső döntést pedig az egyetemi tanácsok tavaly decemberben hozták meg. A szuperszámítógép megvásárlásához azonban igénybe kellett venniük európai uniós forrásokat. Az ehhez kapcsolódó pályázatokat idén januárban írták ki, az ajánlatok áprilisig érkeztek be és a győztest június végén választották ki. Az új cluster október 19-én érkezett meg az osztrák fővárosba.

A beruházást két probléma is nehezítette. Az első, hogy az Intel tesztjei nem voltak elérhetők és a konszern csak késve közölte az intézményekkel, hogy a CPU-k úgynevezett turbó üzemmódjának bekapcsolása jelentősen növeli a fogyasztást. A második probléma pedig az volt, hogy a szállított memóriák közül 120 hibásnak bizonyult. A hibajelenség Störi szerint egy átlagos PC-ben fel sem tűnt volna. Az új modulok beérkezéséig hónapok teltek el, de a projekt összességében így is csak egy hónappal csúszott.

"Hardver szempontból a gép nem különbözik egy átlagos PC-től. Az egyik fő különbséget azonban az ultragyors Infiniband hálózati kártyák jelentik, amelyek maximális adatátviteli sebessége 16 Gbit/s. Ezek a modulok rendkívüli módon leterhelik a memóriát, egy átlagos PC-ben elő sem fordul ilyen helyzet. A rendszernek nincs FSB-je. A Nehalem-processzorok közötti különleges híd 6,4 gigatranszfer/s teljesítményre képes, a RAM-modulok szintén közvetlenül a processzorokhoz kapcsolódnak. Emellett van még egy különleges kommunikációs chip, ami a hálózati kártyákat vezéreli.


A szuperszámítógépünk teljesítménye 35,5 Tera-FLOPS, ezzel a Vienna Scientific Cluster a leggyorsabb osztrák számítógép. Az operációs rendszer a CentOS, amely a Red Hat Enterprise Linux egyik freeware változata. Minden csomóponton pedig hagyományos Linux disztribúciók működnek. Minden egyetemen található egy különleges csomóponti számítógép, aminek a segítségével feladatok adhatók a szuperszámítógépnek" - tette hozzá Herbert Störi.

A Vieanna Scientific Clustert a tervek szerint az anyagok tulajdonságaival kapcsolatos számítások elvégzésére, a nanoanyagok kutatására, áramlásdinamikai kísérletekre, biokémiai és bioinformatikai kutatásokra, valamint klímafolyamat-szimulációkra fogják használni. A szakembereknek lehetőségük van a rendszer bővítésére, ami várhatóan jövő tavasszal történhet meg. Addig azonban meg kell oldani a hűtés kérdését. Jelenleg ugyanis a Vienna Scientific Cluster külső hőmérséklete 50 Celsius-fok, míg az alaplapok 37 Celsius-fokra melegednek fel. Továbbá valószínű, hogy a szuperszámítógéphez kapcsolódó hálózat felépítésén is módosítaniuk kell.

Minden egyetem két-két millió euróval járult hozzá a programhoz. Ezenkívül az üzemeltetési költségeken is egyenlő arányban osztoznak. Csak az egyes intézményekre számított energiaköltségek elérik az évi 250 000 eurót. Emellett fizetni kell a géppel foglalkozó három szakember bérét is. Az üzemeltetési költségekre jellemző példa, hogy mennyiben a 800 processzort egyszerre használják 24 órán át, az potom 1000 euróba kerül, de ennek ellenére Störi úgy vélte: megérte belevágniuk a projektbe. A kapott eredmények ugyanis megfizethetetlenek és kárpótolják őket a nagy anyagi áldozatért.