2015-ben mutatkozhat be az Angara

A csúszást csúszásra halmozó Angara rakéta család, az orosz hordozórakéták jelentős részét kiváltani hivatott moduláris rendszer végre sikeresen túljutott egy földi tesztsorozaton, így megkezdődhet a kereskedelmi szolgálatba való bevezetése, hogy felváltsa a Proton rakétákat az elkövetkező évtized közepére.

Az Angara rendszert még 1995-ben hagyta jóvá az orosz kormány, a költségvetési hiányok azonban újra és újra lelassították a rakéta fejlesztési munkálatait, egészen 2012-ig tolva ki az első repülés időpontját. A cél - mint a bevezetőben is említettük - több jelenlegi szállítóeszköz, köztük a Rokot, a Kozmosz 3M, a Zenit és a Proton rakéták felváltása, kiszolgálva a könnyű, közepes és nehéz műholdak piacait, legyen az katonai, civil vagy nemzetközi kereskedelmi alkalmazású.

Frank McKenna, az ILS (Nemzetközi Kilövési Szolgáltatások) elnöke szerint 2015 körül térhetnek át a kommunikációs műholdak kilövése terén a Protonról az Angarára. "Valamikor a következő évtized közepén bekövetkezik az átállás az Angara rendszerre. A rendszer fejlődésével újabb tervekről fogunk beszámolni" - mondta McKenna.

Az Angara rakéta első fokozata egy minősítési tesztsorozaton esett át a múlt héten, adta hírül a kilövőrendszer fővállalkozója, a Krunicsev. A rakétát július vége és november 26. között háromszor indították be az új moszkvai Űripari Kutatási és Kísérleti Központban. Az Univerzális Rakéta Modulnak nevezett első fokozat hármas vagy ötös egységekbe csoportosítva emeli majd a magasba a közép- és a nehézsúlyú műholdakat. Önmagában csak a kisebb rakományokat, mint a Föld megfigyelő műholdakat juttatja majd el a világűrbe.

Az Angara 5 konfiguráció a több mint 50 éves múltra visszatekintő Proton rakétát váltja. Az összes Angara kilövést az észak-oroszországi Pleszeck Űrrepülőtérről tervezik lebonyolítani, bár az új rendszer számára tervezett kilövőállás építése ismét csak anyagi hiányosságok miatt elég döcögősen halad.


Az Angara első fokozatát egy RD-191 hajtómű fogja működtetni, ami kerozinnal és folyékony oxigénnel üzemel. Az RD-191 a Zenit és Atlas 5 rakétákban sikeres RD-171 és RD-180 erőforrások továbbfejlesztett változata. Az Angara a felső fokozatokhoz szintén egy már bizonyított egységet, a Breeze-t alakítja át, ami jelenleg a Proton és a Rokot rakétákon repül. A következő lépés az Angara második fokozatának tesztüzeme lesz.

McKenna elmondása szerint az amerikai központú ILS, ami 1996 és 2009 között 50 Proton kilövést hajtott végre, elkötelezi magát az Angara rendszer mellett, ehhez azonban meg kell győződniük arról, hogy az új rakéta készen áll a Proton szerepének betöltésére. "A tesztelés jó ütemben és eredményekkel folyik, a kereskedelmi szolgálatba állítás azonban nem kezdődhet meg, amíg meg nem győződünk arról, hogy minden elvégezhető lesz vele anélkül, hogy rések támadnának a kereskedelmi kilövési ipar kiszolgálásának a folyamatosságában" - nyilatkozott McKenna.

Az Angara első fokozata egy Dél-Koreával közös rakétaprojektben már megkísérelte a repülést is, a küldetés azonban nem volt teljes siker. A Naro-1 (KSLV-1) nem érte el az orbitális pályát a rakomány ugyanis nem tudott leválni a dél-koreai második fokozatról, az Angara első fokozata azonban a vártnak megfelelően teljesített.