Megpillantották a sötét anyagot?

A Fermilab tudósai csütörtökön két olyan eseményt is észleltek, ami karakterisztikáit tekintve "egybeesik" a rejtélyes anyagéval.

Elképzelhető hogy a Fermilab tudósainak sikerült észlelniük a sötét anyagot. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának Fermi Nemzeti Laboratóriuma két olyan eseményt is észlelt, ami karakterisztikáit tekintve "egybeesik" a rejtélyes anyagéval. A tudósok hangsúlyozzák, jelenleg még nem tudják megerősíteni, hogy valóban a sötét anyagot sikerült-e észlelniük.

"Bár ez az eredmény konzisztens a sötét anyaggal, ugyanúgy megegyezik a háttérsugárzással is" - nyilatkozott a Fermilab igazgatója, Pier Oddone. Az észlelések a sötét anyag részecskék detektálására létrehozott CDMS (Kriogén Sötét Anyag Kutatás) kísérlet keretében történt. A teszteket egy régi bányában elhelyezett földalatti laboratóriumban hajtották végre Minnesota északi részén. Jövőre a CDMS egy továbbfejlesztett detektort helyez el a bányában, ami a jelenleginél jóval eredményesebben szűrheti ki a háttérsugárzást. "Amennyiben a két esemény valóban sötét anyag jelzés volt, akkor az új detektor egyértelműen igazolni fogja, hogy sötét anyag részecskét találtunk."


Az elméletek szerint a hagyományos anyag, a gázok, csillagok, bolygók és galaxisok kevesebb mint 5 százalékát teszik ki a világegyetemnek, a fennmaradó rész láthatatlan. A csillagászok szerint a maradék 70 százalék "sötét energia", egy elméleti jelenség, ami az univerzum tágulásának sebességére gyakorol hatást, 25 százalék pedig a sötét anyag.

Az elméleti fizikusok szerint ez a sötét anyag a Wimpeknek (gyengén kölcsönható, tömeggel rendelkező részecskék) nevezett szubatomi részecskékből tevődik össze. Ezen elméletek szerint hasonló a tömegük az atommagokéhoz, ami minden atom tömegének a döntő hányadát eredményezi, azonban ezek inkább "lepattannak", semmint kölcsönhatásba lépnek bármilyen más anyaggal.

A fentiek alapján szinte lehetetlennek tűnik megtalálni ezeket a részecskéket, így a CDMS kísérlet detektorait úgy tervezték meg, hogy felvegyék azt a parányi energiamennyiséget, amit a Wimpek szétszóródásukkor maguk után hagynak - ez az egyetlen nyom, ami maradhat utánuk. A CDMS tudósai úgy vélik a Wimpek nyomára bukkantak azokban a hőlerakódásokban, amik a közel abszolút nulla fokra lehűtött szilícium és germánium detektorokban maradtak. "Az árnyékoló anyagok rétegei, valamint a kísérlet fölött elhelyezkedő félmérföldnyi kőzet általában meggátolja, hogy a háttérsugárzás részecskéi eljussanak a detektorig" - olvasható a Fermilab közleményében.

Carlos Frenk professzor, a brit Durham Egyetem kozmológusa, aki számos elméletet fejlesztett ki a világegyetem szerkezetéről, "kecsegtetőnek" nevezte az amerikai eredményeket. "A sötét anyag teszi az univerzumot érdekessé" - nyilatkozott a BBC-nek. "Ez felel a gravitációs erők nagy részéért, ami alakot ad az univerzumnak." Frenk professzor szerint a kozmológia világa a Fermilab eredményeinek hírétől hangos, és nem csodálkozott, hogy az amerikaiak még azelőtt közzétették a hírt, mielőtt igazolást nyert volna, hogy valóban a sokat vitatott sötét anyagot észlelték, a tudósok között ugyanis nagy a versengés a felfedezést illetően. "Ez a tudomány egyik legfontosabb problémája" - tette hozzá.