Teljessen igazad van , ezek itt utolsó vérig képessek harcolni az igazukért miközben legalább annyira fogalmuk sincs miröl beszélnek mint nekem aki beismerem
Ény azé szejetem ojvasni az esgét, mejt a komennetek végigojvasása után meginyt megájjapítató hoggy itt mindenyki infojmatikus vagy csijjagász
A helyzet az, hogy kétféle hamazdefiníció van. A halmaz, mint bármilyen elemek egy kupacba rendelése, azt nem definiáljuk, mert alapfogalom, dekb. arról szól, hogy dobozokba rakunk dolgokat. Van egy adott konkrét halmaz definíciója, ami annyit tesz, hogy egy adott halmazról megmondom, hogy milyen elemek kerüljenek bene, vagy mi alapján kerüljenek bele elemek?
Engem az sem zavarna, ha itt-ott nem teljesülne ez a szuper megmaradás és néha egy kis + vagy - lenne a dologban. Sõt egy kicsit utána gondolva a teljes kép együtt ugye anyag + energia + információ plusz a sok dimenzió (számuk ismeretlen:). Az oda-vissza alakulgatás miatt nagyon nehéz biztosat mondani, csak max, amit írtál, hogy az egész együtt ugyan annyi marad, de ez kevéske alapnak. Igen, mûködik, de lazán rádobni egy végtelen kiterjedésû valós dologra, hogy zárt rendszer és mi ezt így is kezeljük. Ezek alapján hiszem, hogy kiszámítható, hogy pontosan hova csap be a villám, csak ez egy 126 ismeretlenes egyenlet megoldása. Az ember eddig nem lát el, persze nem is kell neki ezt erõltetni egyesek szerint :) Nem akarom feszegetni ezt, csak érdekelne.
A neutron csillag kizárva, mert egy ici pici kis elektron réteg tönkre teszi a kérdésemet. Elég egyetlen réteg, mint az atom körül, és máris ott a baj. Tehát újra, de javítva : milyen színû a neutron elektron nélkül?
szóval vegyük át mégegyszer a csákók lementek a bányába a sokol rádiójukkal és suhogott egy kicsit ebböl arra következtettek hogy LÉTEZIK A SÖTÉT ANYAG nekem erröl az egészröl ez jut eszembe http://www.youtube.com/watch?v=IqhlQfXUk7w
Épp az, hogy djhambi látszólag nem közös tulajdonságú elemeket tartalmazó halmazokról is írt. Különben, nem tudsz olyan elemet mondani, amiben valami nem lenne közös. Ha más nem, amikor leírtad, akkor már megteremtetted a közösséget azzal, hogy szavakat írtál le.
Hát, akkor már pontosabban: a halmaz egy olyan valami, ami magába foglal bizonyos dolgokat (ezek a halmaz elemei), méghozzá úgy, hogy egy adott tulajdonságuk alapján helyezi õket egy csoportba.
Az Univerzumok zárt rendszernek tekintjük. Mert ha nyílt rendszer, akkor azt ami rajta kívül van, szintén bele kell számítani, hiszen az Univerzum "minden együtt", vagyis megint zárt rendszert kapunk. Nem jelenik meg csak úgy innen onnan semmi. A megmaradási törvények nem teszik lehetõvé, és eleddig igen megbízhatóan mûködtek, nem valószínû, hogy holnaptól másképp lesz.
A szeretet más javára való törekvést jelent. Nem érzés, nem varázslat, hanem egy szabad akaratból hozott döntés.
Amirõl te írsz, az egy életveszélyes babona, több szempontból is. A szeretet azért gyógyít, mert azok akik szeretnek, ápolják a betegeket. Nem gyógyít csak úgy magától, a messzirõl szeretéstõl senkinek sem lesz jobb. Már az apostolok is kijelentették, hogy a hit illetve a szeretet értéktelen tettek nélkül, nem véletlenül.
Ha mindenképpen matek, akkor a játékelmélettel gyönyörûen lehet modellezni a szeretet hatását a csoportban/társadalomban.
én is azt állítottam h a halmaz alapfogalom , szerintem a tér is az. õk állították, h nem azok, azért kértem h akkor definiálják. olvass vissza, ha nem világos és válaszolgass olyan kérdésre, amit nem neked tettem fel.
A középiskolában a halmaz alapfogalom, ezért nem definiáljuk. Egyébként egy tetszõleges H halmazt az elemeivel definiáljuk, pl. H = {0, 1, 2, π, piros, kék, háromszög, négyzet}.
"Egy ilyen objektumot gyakorlatilag úgy tekinthetünk, mint amit kizárólag neutronok alkotnak. Ez a konfiguráció egy hatalmas atommaghoz hasonlítható, melynek tömegszáma A~10^57 és a Z/A~10^-2. A gravitációs nyomást a neutronok rövid hatósugarú nukleáris taszítóereje egyenlíti ki. Egy a mi Napunkéval megegyezõ tömeggel rendelkezõ neutroncsillag átmérõje kb. 10 km, ezért optikai távcsövekkel lehetetlen megfigyelni."
"Az RX J185635-3754 neutroncsillag, az elsõ, melyet a látható fény tartományában is sikerült megörökíteni. A Hubble ûrtávcsõ felvétele." (wik)
Nem egyetlen neutronra gondoltam nyilvánvalóan, hiszen az alma sem piros, ha egyetlen atomot kiemelek belõle és azt nézegetem. El kell képzelni egy alma nagyságú neutron csoportot. Az akkor full fekete lesz? Szóval elnyeli az energiát 100%-osan. Értem.
Az anyag/energia kezelése a végtelen ûrben úgy mintha az zárt rendszer lenne picit nehezebben érthetõ. Hogyan mérnek valamit, aminek a kitejedése jóval nagyobb, mint egy zárható szoba? Vagy férleértettem és a teljes univerzumot egy zárt valaminek tekintik, így élhet(?) a dolog. Egyébként számolni kell azzal, hogy innen-onnan megjelenik energia vagy anyag, ami meglepõ lehet egy kvázi zárt rendszerben.
"A matekosoknak üzenem, hogy ha levezetik a hagyományos matekkal a szeretet gyógyító erejét és be is bizonyítják( valóban bizonyítást nyert már számtalanszor nem matekkal),akkor van mirõl beszélnünk :P "
A kérésed hülyeség, nem a matek foglalkozik vele, talán a sejtbiológia, biokémia, extrém kémiai reakciók hatása. A bizonyítás szigorúan természettudományos kifejezés, de ha a tankönyvekben nincsen szó arról, hogy bizonyítást nyert a szeretet gyógyító ereje, akkor a kísérletek és tapasztalatok helyére kérlek ne írd ezt a kényes szót. Nem értem, hogy miért kel neked extrém példa, hogy bizonyítást nyerjen a temészettudmány létjogosutsága. Számos (számtalan) más szélsõséges helyzetben bizonyít évezredek óta.
Szerintem a történelem folyamán jól követhetõ, hogy amikor a "tudosoknak" valamirõl semmilyen fogalmuk sincs, de eredményeket várnak töllûk akkor valami megfoghatatlan dolgot ellátnak valamilyen negatív jelzõvel, mint most ez a sötét anyag meg sötét energia, miez vmi darkos funklubb ?!=)
Amikor valami biztos azt szivesebben illetik fényes, kellemes jelzõkkel. Szóval ha ilyesmirõl tényleg tudnának biztosat a csillagászatban, amirõl a cikkben szóvan, akkor sztem nem "sötét" akárminek neveznék...
A matekosoknak üzenem, hogy ha levezetik a hagyományos matekkal a szeretet gyógyító erejét és be is bizonyítják( valóban bizonyítást nyert már számtalanszor nem matekkal),akkor van mirõl beszélnünk :P
Alapvetõ tulajdonságunk a kíváncsiság. Tudom hogy most az polkorrekt, ha valaki nem kérdez, hanem megelégszik azzal, ami kielégíti az elemi ösztöneit. De hát az az emberi természet nem ilyen, mi nem heveredünk el jóllakottan mint egy kutya, a következõ etetésig. Kérdezünk, elõször arról ami körülvesz, aztán annak az okairól, végül az értelmérõl.
Dehogynem üti, pont ez a legnagyobb dilemmája az általános relativitáselméletnek (az mellett, hogy miért pont 4 dimenzió?). A teret és idõt tárgyak egymáshoz való viszonyában értelmeztük, erre kiderül, hogy ez a téridõ vissza tud hatni a tárgyakra, meg hullámok terjednek benne, akkor is ha teljesen üres. Mivel az elmélet csak feltérképezni tudja a téridõt, magyarázatot nem ad erre a problémára.
Tudtommal sem erre, sem a téridõ 4 dimenziós mivoltának magyarázatára nincs még csak egy vad ötlet sem, nemhogy elmélet. Úgy vagyunk vele, mint õsember a tûzzel, ismerték a tulajdonságait, épphogy elkezdték használni, de fogalmuk sem volt, hogy mi történik az égés során. Remélem nekünk nem fog olyan sokáig tartani kideríteni a téridõ természetét.
Egy zárt anyagi rendszer energiája definíció szerint az a mennyiség, aminek állandó marad a számértéke, ahogy telik az idõ. Ilyen mennyiség mindig csak egyetlen egy van, és mindig azt tekintjük energiának.
(vagyis az energiamegmaradás törvénye sosem sérülhet, hiszen azt neveztük el energiának, ami megmarad. Ha amit méricskélünk, mégsem marad meg, akkor rossz mennyiséget méricskéltünk, és tovább kell keresni azt, ami akkor is megmarad, ha leszakad az ég)
A sötét energia csak egy fedõnév, de tényleg. Halvány fogalmunk sincs mit takar, csak elneveztük, hogy beszélni tudjunk róla. Hívhatnánk mumusnak is.
"Az elméleti fizikusok szerint ez a sötét anyag a Wimpeknek (gyengén kölcsönható, tömeggel rendelkezõ részecskék) nevezett szubatomi részecskékbõl tevõdik össze. Ezen elméletek szerint hasonló a tömegük az atommagokéhoz, ami minden atom tömegének a döntõ hányadát eredményezi, azonban ezek inkább "lepattannak", semmint kölcsönhatásba lépnek bármilyen más anyaggal."
Bátorkodok szólni, hogy ez pont megfelel a lassú neutronnak... Szükségtelen lenne új részecskét kitalálni, amikor gerjesztetlen neutronmasszával ugyanúgy magyarázható az egész jelenség, és az anyag evolúciója.
" amiknek nincs értelme anélkül, hogy lenne ott valami, aminek mérete és élettartama van. Ezek szerint a téridõ létezik a benne lévõ tárgyaktól függetlenül is, és képes kölcsönhatásra."
a setét anyag a bányában van,XD és milyen energiát méricskéltek odalenn ? vagy az energia is alapfogalom amit nem kell megmagyarázni(bocs a tudatlanságomért, álltalában megfájdul a fejem a metafizikusoktol)
a pont és a halmaz definiálva van. és nekem halvány lila gõzöm sincs, hogy mi az a tér. azon kívül, hogy általában zöld kockákkal szokták ábrázolni.
A gravitációs hullámok a téridõ hullámzásai. Ez nem valamiféle anyag vagy éter, hanem az a tér, amiben távolságokat mérünk, utat teszünk meg, és az az idõ, amit órákkal mérünk ahogy eltelik közben, ez benne a megdöbbentõ. Miért 4 dimenziós? Rejtély. Hogy hogy hullámzik, forgó testek körül csavarodik, amikor nincs is ott semmi? Hiszen csak távolságokból és idõtartamokból áll, amiknek nincs értelme anélkül, hogy lenne ott valami, aminek mérete és élettartama van. Ezek szerint a téridõ létezik a benne lévõ tárgyaktól függetlenül is, és képes kölcsönhatásra.
Helyezzünk el két próbatestet egymáshoz képest mozdulatlanul a világûrben. Ha gravitációs hullámok haladnak keresztük rajtuk, akkor periodikusan közelíteni és távolodni kezdenek egymáshoz képest, úgy, hogy közben egyáltalán nem gyorsulnak. Ez egy bizonyított jelenség, 1993-ban Nobel-díjat osztottak ki érte. Na most akkor magyarázd el nekem, hogy képes egy "alapfogalom" ilyesmire? :)
a teret nem definiáljuk, mert alapfogalom (olyan mint a pont vagy a halmaz). hallgatólagosan mindenki egyetért abban, hogy mi az a tér. akinek nincs elképzelése arról, mi az a tér, az szellemileg fogyatékos.
miért látjuk a dolgokat? mert a dolgok nem neutronokból állnak... az elektron pl kék, mivel minden minek mínusz töltése van, az kék. a proton meg piros. egyébként ha így van, akkor a neutron nagy valószínûséggel sárga, és akkor a tárgyak színét az adja meg, hogy milyen arányban találhatók benne protonok, neutronok, és elektronok.
mármint ez az amit nem hiszek el. az a baj, hogy folyton elfelejtem, hogy már nem hiszek az õsrobbanásban. hiszen olyan logikus, és úgy adja magát. csak sajnos van benne egy igen apró bökkenõ.
Ha tényleg el akarunk képelni egy neutront ,akkor kezdjük azzal, hogy nem egygolyócska, mint azt szemléletesen, és hibásan a fejünkbe veri a Bohr modell. Valami számunkra teljesen elképzelhetetlen, megismerhetetlen, idegen kinézete van. Nincs színe, mert nem golyócska. Nem a hétköznapi értelemben vett anyag. És mivel a látható fény (!) hullámhossza nem összemérhetõ a neutron hullámhosszával, valószíûleg láthatatlan. (Most beszólhatsz, hogy akkor miért látjuk a dolgokat, de ez túlságosan felettünk áló dolog, és nem vagyok hajlandó válaszoli, mert a kérdés lenne ahülyeség.)
ez egyszerû. a végtelennek az 5%-a szintén végtelen. hogy miért? ha jól tudom, akkor a végtelen definíciója az, hogy egyenlõ a saját maga egy részével. ezt nagyon, de nagyon nehéz felfogni. illetve felfogni, megérteni nem is lehet, az igazságnak való elfogadása nagyon nehéz. például, ha én azt mondom neked, hogy pontosan, darabra ugyanannyi racionális szám van, mint ahány egész szám, akkor a józan logikád tiltakozni fog, hogy ez hülyeség. hiszen tényleg hülyeség. dehát ez van.
Ezt már leírtam, olyan, mintha 7000 m/s lenne a kezdõsebesége, de valójában nagyon rövid idõalatt gyorsul fel ekkora sebességre, ugyanis a repesz repül, és amíg a bomba egyen van, egyre nagyobb erõ hat a kémiai reakció közben a testre, mire az átszakad, és akkor, mikor elindul a repesz, neki s fel kell gyorsulnia, olyan ez, mint a puskagolyó. Olyan gyorsan felmegy 7000 m/s-ra, és utána gyorsulás olyan hamar eltûnik hogy kihagyjuk a számításból és a grafikonról,és azt mondjuk, hogy 7000 m/s kezdõsebességgel repül egy bombarepesz.
Ezt szintén pongyolán, a könnyebb érthetõség miatt fogamaztam meg így. Az abszolút koodinátarendszer nem létezik, de ezt egy másik topicban kifejtettem.
"mert úgy tûnik, hogy minden anyag egy ponttól távolodik. "
a tudósok egy dolgot szoktak kihagyni: a nézõpontot. Ui. ez a távolodás bizonyítottan csak a mi szemszögünkbõl igaz. De ugye az ember a világ közepe: tehát ha mi ezt látjuk akkor máshol is ez van. Az embernek továbbá a határok is kellenek: olyan nincs, hogy valami mindíg is volt és nem keletkezet sehogy és nem is fog elpusztúlni sehogy. Ezért most ugye ott tartanak, hogy a robbanással keletkezett és gyorsúlva tágúl ergo: elöbb v. utóbb de "szét fog esni" tehát megszûnik. Ismét egy korlát, semmi nem tart örökké. Hiszen az ember nem ismer olyat ami örökké van, tehát ennek sem szabad örökké lennie. Ez mondjuk valahol érthetõ is: a Földön minden kezdõdik és véget is ér, ninc solyan, hogy pl. megyek és soha nem érkezek meg sehová, mert legrosszabb setben körbementem a bolygón. Ismét egy korlát.
Ugynis nem látunk messzebbre, mint 13,7 millió fényév. De a 13,7 milió fényév sugarú gömb térfogatának 5%-a galaxis. Bár pongyola megfogalmazás, mert az anyag inhomogén.
Az ilyen kis foronoknál, elektronoknál az van, hogy egy állandó egésszámú többszörösnyi energiája van, nincs átmenet, és ennek a kvantumszámok az okai. (Az elektronoknál.) Ezt úgy nevezzük, hogy elõre meghatározott diszkrét energiaszinteken létezhenek. Az atomoknál nagyobb anyagra nem jellemzõ, hogy a sebesség-idõ függvényben nem megszüntethetõ szakadás van, ami lényegében annyit tesz, hogy ugrásszerûen nem változik meg a sebesség, csak folyamatosan, bámilyen kicsi idõtartamokra nézed ezt.
"Lehet hogy hülyeség de ha vmi felrobban - C4 sacc 7000 m/s ha jól emlékszem - akkor 0ról rögtön ennyire ugrik? 7000re. Kihagyva a többi "sebességfokozatot"? "
ez egy jó dolog. ebben hinni lehet. ha valami felrobban, az magától, mindenféle misztikus bizbasz nélkül, egyre gyorsabban tágul.
"Az elméletek szerint a hagyományos anyag, a gázok, csillagok, bolygók és galaxisok kevesebb mint 5 százalékát teszik ki a világegyetemnek, a fennmaradó rész láthatatlan. "
na végre. Már vártam az újabb érdekességet. Egy végtelen tér 5%-a... mennyi és egy végtelen 5%-a? (és mielött belémkötne valaki: nincs bizonyítva a világegyetem végessége)
Nos, a 3nál töb térdmenzió bevezetésére azért volt szükség, mert csak így jöhttek ki a kísérleti eredmények értelmesnek. Ezt nem csak kitalálták. Ugyanígy a fekete lyuk. Egyszer Hawking kiokosodta, hogy lehet, hogy léteznek, aztán kiderült, hogy minden galaxis közepén feketelyuk csücsül.
az õsrobbanás egy ciklus, ami ismétlõdik újra és újra. most aztmondják az okosok, hogy a világegyetem tágul. én azt mondom, hogy egyszer majd abba fog maradni a tágulása, és újra összevonzzák egymást az anyagok, megint õsrobbanás lesz, aztán megint, aztán megint, aztán újra és újra és újra...
Picit off, de fizika tanár sem tudta rá a választ anno réges-régen: milyen szine van a neutronnak? Csak úgy magában: full fekete? tükrözõdik :)? átlátszó? Ha bárki tudja lécci válaszoljon, mert ez nekem még kérdéses. Thx!
Folytathatod a flémet reggelig, de mit sem változtat a tényen!
Amúgy ellent is mondottam saját magamnak, egy kicsit.
Mert, lehetnek olyan jelenségek, amelyeket a matematika segítségével gyönyörûen megmagyarázunk - például, a fekete lyukakat vagy a 11 dimenzió létét -, de azok a valóságban nem léteznek.
Ezért kell a megfigyelés és a kísérlet, amely kiszûri a sok elmélet közül azt, amely fedi a valóságot.
Informatika és tudomány
