A kínaiak most szembesülnek az internetcenzúrával

Az amerikai internetkonszern kihívást intézett a kínai kormányhoz. A Pekingből érkezett félreérthetetlen figyelmeztetések dacára a Google cenzúramentes keresőrendszert kínál kínai felhasználóinak. A Google kínai kivonulása jelentős mértékben meggyengítheti a kommunista állam pozícióját és komoly változásokat indíthat el.

A webes óriáscég kompromisszumos módon igyekszik megoldani a konfliktust: a Google.cn cím bebillentyűzése után a látogatókat automatikusan a Google.com.hk címre irányítják át. Az pedig nem szűri ki a találatok közül a politikai szempontból kényes darabokat. Miután a kínai hatóságok egyértelmű következményeket helyeztek kilátásba arra az esetre, ha a Google megpróbálja kijátszani a cenzúrát, az amerikai konszernnek számítania kell arra, hogy kizárják a kínai piacról. Ez pedig nem kevesebb, mint 384 millió internet-felhasználót takar. Az új hongkongi címről már szabadon lesz használható a pekingi előírások miatt eddig cenzúrázott Google Search, Google News és Google Images keresőmotorok. A nem cenzúrázott szolgáltatások, például a Google Maps nem települnek át Hongkongra.

Kérdés persze, hogy a kínai kormány miként reagál a Google lépésére: teljes mértékben blokkolni fogja a hozzáféréseket a hongkongi oldalhoz vagy csak bizonyos kereséseket cenzúráz majd? Bármi lesz is azonban a mostani vita végkimenetele, Rebecca MacKinnon amerikai szakértő szerint a Google már így is komoly eredményt ért el: felnyitotta a kínaiak szemét.


Rebecca MacKinnon, a Princeton Egyetem Információs Technológiapolitikai Központjának munkatársa és a Global Voices Online Kezdeményezés társalapítója. A szakember korábban médiatudományokat tanított Hongkongban és elismert szakértőnek számít a kínai internetcenzúra kérdésében. "A lépés komoly jelzés, hiszen a Google a jövőben nem hajlandó együttműködni a helyi hatóságokkal és cenzúrázni az általa megjelenített tartalmakat. Így ez a munka a jövőben a pekingi Nagy Tűzfalra hárul. Mindenesetre nem lenne túl bölcs döntés a kínai kormány részéről, ha a Google hongkongi oldalához is blokkolnák a hozzáféréseket. Minél tovább tart ugyanis a vita, annál többen ébrednek rá az ázsiai országban, hogy cenzúra folyik."

"Bármennyire is hihetetlen, sok kínai állampolgárnak fogalma sincs a cenzúráról. Amikor Hongkongban tanítottam és jött néhány kínai diák, akkor elmondták nekem, hogy nem is tudták, hogy mi minden volt otthon cenzúrázva. Olyan ez, mintha valaki egy alagútban élne, anélkül, hogy tudna róla" - jelentette ki Rebecca MacKinnon. A szakember elmondta, hogy a Google ellenállásának az a legnagyobb hozadéka, hogy vita kezdődött Kínában a világháló cenzúrázásáról. A diktatúrák többek között csak azért működnek, mert a legtöbb ember nem is tudja, hogy mindent vonnak meg tőlük.

A Google lépésének indokai mögött ugyanakkor a szólásszabadság melletti kiálláson túl az is keresendő, hogy meg akarja védeni a globális üzleti modelljét és ezt akár Kínában is megteheti. "Sok cég Kínában látja az internet jövőjét. Már most több kínai internetező van, mint amerikai, ugyanakkor ezek a felhasználók az ázsiai államban még mindig kisebbségben vannak. Már most van azonban egy sor olyan cég, amely tudatosan távol tartja magát Kínától, mivel nem akar a cenzúrában részt venni. Ilyen vállalat például a Facebook és a Twitter. A törvényalkotóknak és a kormányoknak világos szabványokat kellene kidolgozniuk arra vonatkozóan, hogy mit lehet cenzúrázni és mit nem. Fontos viszont, hogy a cenzúrának a lehető legkisebb mértékűnek kell lennie" - szögezte le Rebecca MacKinnon.


A washingtoni Fehér Ház csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a Google bejelentette: beszüntette kínai keresőportálja öncenzúrázását, és leállítja annak működését. "Csalódottak vagyunk amiatt, hogy a Google és a kínai kormány nem tudott megállapodni egymással, ami pedig lehetővé tette volna, hogy a Google folytassa kínai keresőmotorjainak működtetését a google.cn weboldalon. A Google szerint döntése a saját érdekét szolgálja" - jelentette ki Mike Hammer, Barack Obama elnök nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője, hozzátéve, hogy a Fehér Ház tiszteletben tartja a döntést.

A szóvivő emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok elkötelezett híve az internet szabadságának, és ellenzi a cenzúrát. Felidézte a Fehér Ház azon korábbi nyilatkozatait az ügyben, amelyek szerint az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok elég szilárdak ahhoz, hogy elviseljék ezt a nézeteltérést, de a két ország együttműködésének kiszélesítése érdekében Washington mindig nyíltan és őszintén fog beszélni Pekinggel nézeteltéréseikről.

A pekingi állami információs hivatal internet-irodájának egyik tisztségviselője a Google döntésére reagálva kijelentette, hogy az amerikai szolgáltató "megszegte a kínai piacra való belépésekor tett írásbeli ígéretét" azáltal, hogy megszüntette kínai nyelvű keresőportáljának szűrését. Visszautasította a Google azon vádját, hogy Kína áll a cég internetes oldalai elleni kalóztámadások mögött. "Rendíthetetlenül ellenezzük a kereskedelmi ügyek átpolitizálását, valamint kifejezzük nemtetszésünket és felháborodásunkat a Google indokolatlan vádjai és viselkedése miatt" - jelentette ki a meg nem nevezett tisztségviselő, akit a Hszinhua hírügynökség idézett.

A pekingi hatóságok az utóbbi hónapokban rendkívül kemény és hajthatatlan magatartást tanúsítottak. Minden más valóságos politikai szenzáció lett volna, hiszen egyenértékű lett volna azzal, hogy a kommunista párt lazítja az internet fölötti ellenőrzést. Ezt pedig a vörös "cenzorok" semmilyen körülmények között nem akarják megengedni.


Emberjogi szervezetek örültek a Google döntésének, amellyel beszüntette kínai keresőportálja öncenzúrázását. Egyúttal felszólították az internetes szektor többi cégét, hogy kövessék a Google példáját. A Riporterek határok nélkül (RFS) üdvözölte a Google "bátor álláspontját", úgy vélve, hogy a kínai ügyön túlmenően az internet integritása a tét. A párizsi székhelyű nemzetközi szervezet szerint az elnyomó államok ellenőrzése alatt tartott nemzeti belső hálózatok megjelenése számtalan felhasználót a digitális szegregáció áldozatává tett az utóbbi években.

"Felszólítjuk a Kínában megtelepedett többi netes vállalkozást, hogy kövesse a példát, és utasítsa vissza tevékenységének korlátozását. Ha közös front alakul ki ebben a kérdésben, a kínai kormánynak nem marad más választása, mint megnyitni a hozzáférést egy szabadabb világhálóhoz" - hangoztatta az RSF. Sharon Kang Hom, az Emberi jogok Kínában nevű amerikai szövetség elnöke úgy fogalmazott, ez az üzenet a többi társaságnak, tudniuk kell, hogy vannak más megoldások, mint az a leegyszerűsített választás, hogy vagy kivonulnak Kínából, vagy maradnak Kínában, de öncenzúrát alkalmaznak. "Tényleg eredeti ötleteik vannak. Technikailag Kínában maradnak, de leállítják az öncenzúrát" - tette hozzá.

Vej Csing-seng ismert kínai ellenzéki személyiség, aki húsz év börtönbüntetés letöltése után hagyta el az országot és telepedett le az Egyesült Államokban, kijelentette: nem csodálkozik a tárgyalások kudarcán, mivel mindenki jól tudta, hogy a pekingi vezetés nem hátrál meg, ezért nem volt esély kompromisszumra. "Attól tartunk, hogy az internetes csoportokra még nagyobb nyomás nehezedik majd a kormány részéről" - mondta.


A ZDF televízió pekingi tudósítójának értékelése szerint az összecsapás előre látható volt. Peking nem hátrálhatott meg, mert egy ilyen lépés beláthatatlan következményekkel járó tekintélyvesztést vont volna maga után, elsősorban belföldön. Az amerikai cégóriás pedig - úgy is, mint "a világ legszabadabb országának" képviselője - nem tehette meg, hogy pusztán üzleti szempontok (profit!) miatt feladja a gondolat- és szólásszabadság eszméjét, alárendelve magát a kommunista hatóságok cenzúrájának. "Az ütközés éppen olyan törvényszerű volt, mint amikor két vonat száguld egymással szemben ugyanazon a sínpáron" - fogalmazott Johannes Hano ZDF-tudósító.

A Google mindazonáltal jelen akar maradni Kínában, így tovább működtetné pekingi kutatóközpontját is. A cég más részlegei - Google Maps, Gmail, fordító szolgáltatások -, amelyek gyors ütemben bővülnek Kínában, ezután is kínálják szolgáltatásukat a felhasználóknak. Kárt elsősorban az általános befektetői légkör szenved. "Ennek az összetűzésnek jelentős lélektani következményei lesznek" - vélekedett Michael Anti internetszakértő és közismert blogger. Hónapok óta egyre több külföldi vállalat képviselői panaszkodnak arra, hogy a kínai hatóságok mind jobban megnehezítik az életüket.

Azok a kínaiak, akik szeretik a Google-t, tudnak angolul és gyűlölik a cenzúrát, ezentúl a google.com nemzetközi keresőgépre fognak kattintani, illetve úgynevezett alagútszolgálatokat és egyéb szoftvereket vesznek majd igénybe, hogy megkerüljék a kínai zárlatokat. Akinek nem számít a cenzúra, az átnyergel a Baidura, a Google kínai vetélytársára.

A Google elvből üzent hadat a cenzúrának, mivel az egyre nagyobb veszélyt jelent. Nyolc év leforgása alatt maroknyiról több mint negyvenre nőtt azoknak a kormányoknak a száma, amelyek rutinszerűen cenzúrázzák az internetet. Több mint 25 állam zárolt már különböző Google szolgáltatásokat. A YouTube videoportál, a Facebook, a Twitter vagy a Wikipedia folyamatosan zárolva van Kínában. Ezeket az internetes szolgáltatásokat más államok (például Irán, Pakisztán, Szaúd-Arábia, Törökország, Szíria, Indonézia) is előszeretettel zárolják. Ennek dacára júniusban, a iráni elnökválasztást követő utcai tiltakozások alkalmával a YouTube és a Twitter voltak az első kézből származó információk legjobb forrásai.