Aliens vs. Predator

Grafika: Már az előzetesekből látszott, hogy igen komoly látványvilágra számíthatunk, és ez tényleg így van. Részletesen kidolgozott karaktereket és környezetet hoztak össze a grafikusok, pedig csak a DX9-es módot próbáltam ki. Egyetlen hibája az a néhol ötlettelen pályatervezés, ahol sötét van, és alig találhatóak tereptárgyak, de a külső terek, főleg a dzsungel nagyon pofásan néz ki. Megemlítenék még egy számomra zavaró dolgot, a grafikusok lustaságát a ragadózónál; sem a dárdát, sem a korongot nem fogjuk látni a kezünkben, hanem csak annyit látunk, hogy elrepül, és kész. Lehet, ez csak engem zavar, de én elvártam volna, hogy láthassuk, épp melyik fegyverünk aktív, és nem egy ikonból akartam ezt megtudni.

Kezelőfelület, irányíthatóság: Sajnos elég felemásra sikeredett az irányítás, az idegené például eléggé körülményes lett, de bele lehet jönni egy idő után. Az egeret éreztem egy kicsit lassúnak, de meg lehet szokni. A képernyőn megjelenő információk minden fajnál egyediek, ami egész hangulatos, és minden szükséges dolog megtalálható rajta.

Játszhatóság: A tutorialok elvégzése után (amik egész ötletesen illeszkednek bele a játékmenetbe) nem fog problémát okozni a játék, hamar elsajátíthatunk minden szükséges fortélyt és technikát, ami a túléléshez szükséges. A program mindig időben és feltűnően tájékoztat minket az éppen aktuális feladatunkról, amit persze bármikor megtekinthetünk, így kellően informálva leszünk játék közben.

Most pedig a feketeleves: a három kampány teljes játékideje körülbelül 8(!) óra, ami valljuk be, kevés a három fajra lebontva. Ráadásul még normálisan menteni sem tudunk, csak checkpointok vannak, amik nem mindig a kellő helyen lettek elhelyezve. Szerencsére, ha megszoktuk az irányítást, akkor nem túl nehéz a játék, így ez megbocsátható.

Intelligencia, nehézség: Újabb fekete pontja a játéknak a mesterséges intelligencia, mely eléggé kettősen viselkedik. A xenomorphok mindenhova felmásznak, és inkább idegesítenek minket, mintsem bekerítenének vagy lerohannának. Mindezek mellé elég ráérősen mozognak, tehát megint csak nem A bolygó neve: Halál villámgyors és kíméletlen gyilkosai köszönnek vissza. Az emberi ellenfelek már egy fokkal több kihívást jelentenek, mivel néha képesek fedezékbe vonulni, vagy pedig mozgásérzékelős gépágyúk mögé berohanni. Azt viszont hiányoltam, hogy ha felfedezik egy társuk megcsonkított holtestét, akkor nem riadóztatnak, nem ordibálnak körbe, hanem csak elkezdenek körbenézni, és egy kicsit éberebbek lesznek, de csak rövid ideig, majd visszatérnek a dolgukhoz.

Hangok, zene: Fentebb már említettem, hogy néha eltűnik a hang minden ok nélkül, pedig egész kellemesre sikerül hanghatásokat hallhatunk játék közben. Az idegenek sziszegése, a predatorok ordítása, a fegyverek hangjai mind a filmekből ismerősek, a zenék is ezek stílusában készültek.

Összefoglalás: Összegezve a dolgokat, ez az AvP sajnos az elődei nyomába sem ér. Akadnak benne jó ötletek, csak sajnos valamiért a félelmetes hangulat nem marad meg végig, a történet sem nagy szám, hiányoznak az összefüggések, amik anno a második részben voltak. Az egyjátékós mód rövidsége és néhol ötlettelensége (nagyrészt ugyanazokat a pályákat járjuk be minimális változtatásokkal) eléggé zavaró, de érezhetően a multira gyúrtak rá, ami meg még nem teljesen tökéletes. Nagy kár a programért, mert ez így csak egy középszerű sci-fi horror lövölde lett, melyet több teszteléssel és némileg hosszabb játékidővel igazi klasszikussá is tehettek volna. Szerencsére jól teljesít az eladások terén, így reménykedjünk, hogy a Gearbox a Colonel Marines-szal egy jobb játékot készít.