Még mindig aktív a Vénusz

Az ESA szondája minden eddiginél egyértelműbb jeleket talált arra, hogy a Vénusz geológiailag még mindig aktív lehet. A Venus Express infravörös méréseivel viszonylag fiatal lávafolyamokat azonosított, a felfedezés pedig arra utal, hogy a bolygón fennmaradtak a vulkanikus folyamatok.

A kutatóknak régóta szúrja a szemét, hogy túl kevés a kráter a bolygón, mintha valami időről időre letisztítaná a felszínt. Sejtették, hogy ez a valami vulkanikus tevékenység lehet, csupán azt nem tudták, hogy az aktivitás gyorsan vagy lassan zajlik az egykor a Föld ikertestvérének is tekintett felperzselt bolygón. Nem létezett egyöntetű válasz arra a kérdésre, vajon egy kataklizma megy végbe, ami a lávával teljes egészében átalakítja a felszínt, vagy egy fokozatos folyamat nyomait észlelik, ami kisebb vulkán kitörések sorozatából épül fel. Az eredmények szerint ez utóbbiról van szó.

"Most már alapos bizonyítékaink vannak az új keletű kitörésekről" - nyilatkozott Sue Smrekar, a NASA Sugárhajómű Laboratóriumának tudósa. A bizonyítékok három vulkanikus terület összetételbeli különbözőségeinek vizsgálatából erednek. Az adatokat az ESA Venus Express szondája gyűjtötte be VIRTIS (Látható és Infravörös Hőleképező Spektrométer) műszerével. A VIRTIS rögzítette a felszíni kőzetek fényességét, ami egyfajta becslést adott azok emisszivitásáról, vagyis sugárzás kibocsátó képességükről. 2008-ban Jörn Helbert és Nils Müller, a Német Űrrepülési Központ Bolygókutatási Intézetének kutatói közzé tettek egy térképet az infravörös sugárzóképesség váltakozásairól a Vénusz déli féltekéjére vonatkozóan.


A VIRTIS adatai a NASA Magellan űrszondája által begyűjtött adatokból készült domborzati képre vetítve. A vörös és narancssárga területek a legmelegebbek, míg a liláka leghidegebbek a Idunn Mons nevet viselő vulkanikus csúcson.
Dr. Smrekar és munkatársai három olyan területet választottak ki, ami geológiai szempontból a vulkanikusságáról jól ismert Hawaii-ra hasonlít. Elemzésük bebizonyította, hogy ezek a vénuszi régiók magasabb sugárzással bírnak, mint környezetük, ami eltérő összetételt jelez. A Földön a lávafolyamok gyorsan reakcióba lépnek az oxigénnel és a légkör egyéb elemeivel, ami megváltoztatja az összetételüket. A Vénuszon is hasonló lehet a folyamat, csak éppen sokkal hevesebb a melegebb, sűrűbb, főként széndioxidot tartalmazó légkör miatt. A kutatók a lávafolyamok környezetüktől eltérő összetételének tényére előtörésük földtani mértékkel véve friss voltának bizonyítékaként tekintenek. Becslésük szerint a folyamok legfeljebb 2,5 millió évesek és nagy valószínűséggel a bolygó jelenleg is aktív. "Ez jelentős eredmény" - hangoztatta Hakan Svedhem, a Venus Express projekt tudósa.

Bár a fokozatos átalakulási forgatókönyv nem éppen a legizgalmasabb, a folyamat újra hasonlatosabbá tette a Vénuszt a Földhöz. "Van néhány érdekes modellünk, melyek megmutatják hogyan boríthatta volna be magát rövid idő alatt több kilométeres vulkáni lávával a Vénusz, ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a bolygó belseje teljesen másként viselkedjen, mint a Földé. Ha a vulkanizmus fokozatosabb, az azt jelenti, hogy a belseje a Földéhez hasonlóan viselkedik, csupán a lemez tektonika hiányzik" - összegzett dr. Smrekar.