Magyarország lekerült a Special 301 listáról

Az Egyesült Államok idei Special 301 jelentésében összesen 41 ország szerepel szerzői jogsértések miatt.

A dokumentumot Ron Kirk amerikai kereskedelmi megbízott hozta nyilvánosságra. A feketelistán megtalálható Kína, Kanada, India és Oroszország, valamint további 37 állam, idén azonban hazánk már nincs közöttük. A 77 vizsgált ország közül 41 szerepel az összeállításban, tavaly még 46 volt. Az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi képviselőjének hivatala (Office of the United States Trade Representative) által összeállított megfigyelési listák fontos döntéshozatali tényezőkként szolgálhatnak a külföldi befektetők számára az egyes országok piaci körülményeinek és befektetési környezetének felmérése során.

A Special 301 készítői kiemelték, hogy különösen három állam teljesített átlagon felül a szerzői jogsértések felszámolásában, illetve visszaszorításában, ezek Csehország, Lengyelország és Magyarország. A három ország elsősorban a határaik mellett működő és más bolhapiacokat (név szerint szerepel a jelentésben a Verseny utcai piac) ellenőrizték az eddigieknél hatékonyabban és így a korábbiaknál jóval több illegális szoftver-, játék-, film- és zenei másolatot tudtak kiszűrni. Emellett Csehország, Lengyelország és hazánk is jelentősen javította az együttműködését a szerzői jogi tulajdonosokkal. Érdekesség, hogy Magyarország tavaly még a "Megfigyeltek Listáján" szerepelt.

Az Európai Uniót alapvetően dicsérte a dokumentum, ugyanakkor a szakértők kiemelték: bőven van még tennivaló, hiszen Kanada, Kína, India és Oroszország is feketelistás maradt. "Aggódunk, hogy Kínában a helyi innovációt részesítik előnyben és hátrányos helyzetbe hozzák az amerikai szerzői jogi tulajdonosokat. A beszerzési követelmények például komolyan akadályozhatják az amerikai technológiák és termékek kínai megjelenését. Pekingnek nyitva kell tartania a játékteret és emellett komoly nehézségek vannak a kalózkodás és a termékhamisítás területén is" - hangsúlyozta Ron Kirk.

Az idei Special 301 legfontosabb megállapítása, hogy a termékhamisítás és kalózkodás régiós vagy helyi jelenségből egyre inkább egy kifinomult globális üzletággá vált és mára magába foglalja a hamis gyógyszerek, autó- és repülőgép-alkatrészek, fogkrémek, akkumulátorok, vegyi anyagok gyártását is. A helyzetet csak súlyosbítja a szélessávú internethozzáférések elterjedése és ezáltal az online kalózok megjelenése. Ezen a területen különösen Brazília, Kína, India, Olaszország, Kanada, Oroszország, Spanyolország és Ukrajna számít éllovasnak.

A szakemberek és a civil szervezetek ezúttal is támadták a listát. Michael Geist kanadai jogász közölte, hogy a dokumentum teljesen jelentéktelen, például nem szerepelnek benne az afrikai országok. A Consumers International egy külön tanulmánnyal reagált a Special 301 megjelentetésére. A listán azok az országok szerepelnek, amelyek különösen felhasználóbarátnak minősülnek és amelyek támogatják a tudáshoz való hozzáférést. Ilyen állam Izrael, Libanon, India, az USA és Indonézia.

Karsten Gerloff, a Free Software Foundation Europe (FSFE) munkatársa ugyanakkor megkönnyebbülten vette tudomásul, hogy a Nemzetközi Szellemi Tulajdonvédelmi Szövetség (IIPA) nyílt forráskódú szoftverek elleni kampánya sikertelennek bizonyult. Az IIPA független szervezetként minden évben elküldi a Special 301 című helyzetjelentését az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának, a dokumentum egyben ajánlásokat is tartalmaz. Az IIPA tagja többek között a Business Software Alliance (BSA), az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) és a Amerikai Zeneipari Szövetség (RIAA). A szervezet 2009-ben azért került a bírálatok kereszttüzébe, mert azt javasolta, hogy azokat az államokat is vegyék fel az új feketelistára, amelyek nyíltan támogatják vagy maguk is használják a nyílt forráskódú szoftvereket.