Temethető és ódivatú a fájlcserélés?

A szakembereket régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogy vajon a fájlcserélés valóban annyira rossz, mint ahogy azt a zeneipar állítja?

"A fájlcserélés hatásairól készített eddigi tanulmányoknak egyetlen közös pontja volt: mindegyik más végeredménnyel zárult. Azt viszont egyelőre nem sikerült valóban bebizonyítani, hogy a fájlcserélés valóban károkat okoz" - mondta Peter Tschmuck, a Bécsi Zenei és Művészeti Egyetem professzora a Bécsi Zenei Gazdaságkutató Napok nevű rendezvényen. A témát évek óta kutató Felix Oberholzer-Gee, a Harvard Egyetem professzora hozzátette, hogy jelenleg csak egy dolog állapítható meg teljes bizonyossággal, ez pedig az, hogy a fájlcserélés roppant népszerű.

Egy olyan tömegjelenségről van szó, amelynek a kiadók által indított perek és az időközben megszigorított szerzői jogi törvények sem tudtak gátat szabni. Ráadásul bebizonyosodott, hogy az értékesítés ellenőrzésére épülő régi médiaipari modellek végképp elavultak. Éppen ezért van szükség a szerzői jogi szabályozások újragondolására. A fájlcserélést tiltó vagy azzal kapcsolatos mostani jogszabályokat a kutató az elmúlt évek legbutább törvényeinek nevezte.

"A fájlok engedélyek nélküli online csereberélése jelentős károkat okoz és egyúttal háttérbe szorítja a legális ajánlatokat. Ugyanakkor a fájlcserélésnek vannak jó oldalai is, ezek egyike, hogy masszív struktúraváltoztatásra kényszerítette a zeneipart. Így számos olyan dolgot megismertünk, amiket már korábban is meg kellett volna tanulnunk" - nyilatkozta Philipp Ginthör, a Sony Music menedzsere. A szakember úgy vélte: ennek ellenére a fájlcserélés vállalati szempontból egy régi iskolát megtestesítő jelenség, vagyis elavult.

Oberholzer-Gee ismét szót kért és közölte, hogy a tanulmányok azt bizonyították: a fájlcserélés miatt az elmúlt tíz évben alig változtak, sőt, kis mértékben még nőttek is a művészek bevételei. Tény viszont az is, hogy ezzel párhuzamosan csökkentek a hanghordozók eladásából származó bevételek. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban, hogy megnőtt az emberekben a koncertjegy-vásárlási kedv, ami kiegyenlíti a bevételkieséseket. Ginthör elismerte, hogy a kiadó jelenlegi bevételeinek egyharmada már nem a klasszikus hanghordozó-eladásokból származik.

Franz Medwenitsch, az Osztrák Zeneipari Szövetség (IFPI Austria) vezetője és Alexander Hirschenhauser, a VTMÖ szövetség képviselője nem tudták elfogadni a kutatók érveit. Mindketten annak a véleményüknek adtak hangot, hogy nem kell elátkozni a fájlcserélőket, de mindenképpen új legális zeneterjesztési modelleket kell találni, amelyeknek köszönhetően tisztességesen megoldható a kiadók és az előadók díjazása. "Egy kiadó üzleti modellje a tartalom előállítása. Hogy ezért végeredményben a felhasználók, a mobil előfizetők, a hirdetési partnerek vagy az internetszolgáltatók fizetnek, az számunkra mindegy. A streamingszolgáltatások és más új modellek nagyon érdekes technológiai lehetőségek" - hangsúlyozta végül Philipp Ginthör.