Kínában megelégelték a bérek növekedését

Alig néhány hónapja kezdődtek a jelentős béremelkedések Kínában, ám az odatelepült vállalatok máris megelégelték költségeik növekedését, és a munkaerőt kiváltó technikai fejlesztésekkel akarnak válaszolni a folyamatra.

Az új minimálbér szabályozások, a rugalmasabb jüanárfolyam és a dolgozók sztrájkjai nyomán növekednek a Kínában üzemmel rendelkező vállalatok - többek között a Honda, a Toyota és a Nissan - költségei, ami fokozottabb automatizálásra kényszerítheti a társaságokat. A munkavállalók azzal érvelnek, hogy egyre drágul a megélhetés Kínában: az infláció 3,1 százalékra gyorsult májusban, ráadásul az ingatlanhoz kötődő költségek 12,4 százalékkal nőttek egy év leforgása alatt.

Hongkong szomszédságában, a Gyöngy-folyó deltájában, a világ egyik feldolgozóipari központjában 17 százalékkal ugrottak meg a bérek az elmúlt fél évben - derült ki a Hong Kong Trade Development Council kutatóintézet adataiból. A Morgan Stanley előrejelzése szerint a munkaerőköltségek a GDP 15 százalékáról 30 százalékára nőnek a következő évtizedben, a Crédit Suisse pedig arra számít, hogy a kínai városi körzetekben a fizetések növekedése 1,5 ezer milliárd dollár pluszkiadást okoz a vállalatoknak 2015-ig. A Gyöngy-folyó deltájában csak a tartományi minimálbér emelése öt százalékkal faragja le a vállalatok nettó nyereségét. A vállalatoknak ezért meg kell fontolniuk, hogy az újonnan építendő üzemeiket eleve fejlettebb technológiával ruházzák fel.


A humán gépsorokat robotokra cserélik
A hongkongi VTech Holdings, amely az amerikai AT&T mobilszolgáltatónak gyárt telefonokat, az elmúlt hónapban 20 százalékkal volt kénytelen emelni 20 ezer kínai alkalmazottja bérét. Válaszul igyekszik automatizálni a gyártás minél nagyobb hányadát, amivel kiválthatja a munkaerő egy részét. Közel 130 ezer dollárt szánnak az elektronikus alkatrészek összeillesztésének gépesítésére. Hasonlóan próbálja ellensúlyozni a napokban végrehajtott 30 százalékos béremelést az Apple-nek is dolgozó Foxconn, a világ legnagyobb bérgyártó vállalata, amelynek tíz dolgozója követett el öngyilkosságot a rezsit sem fedező alacsony bérek miatt.

A béremelések a Kínában megtelepedett vállatokra ráadásul kölcsönösen hatnak. A Toyota üzemében leállt a termelés, miután sztrájkba kezdtek a munkások, amikor megtudták, hogy a Hondánál dolgozó kollégáik béremelésben részesültek. Ez nem kerülte el a japán Nissan figyelmét sem: több robotot terveznek épülőfélben lévő új kínai üzemükbe, mint amennyi a működőkben van. A 2012-ben nyíló gyár beruházási költsége ötmilliárd jüan (732 millió dollár). A cég óvatos indoklása szerint a kínai Nissan-üzemek automatizáltságának szintje jóval alacsonyabb, mint a Japánban lévő bázisoké - ezt a különbséget akarják csökkenteni.