Nem válthatnának retúrjegyet a Mars kolonizálói

Szeretné reggelente az Olympus Mons mögül előbújó nap látványára ébredni, vagy kóborolni a Vastitas Borealis végtelennek tűnő síkságain? Két tudós szerint a Mars kolonizálása nem lehetetlen, a visszaútról azonban le kell mondani.

A Journal of Cosmology-ban publikált tanulmány szerint bár nem valószínű, hogy egyhamar emberi expedíció indulna a Marsra, de ha mégis megkezdődne a vörös bolygó kolonizálása, a legideálisabb megoldás több szempontból is az lenne, ha a vállalkozó szelleműek csak az odaútra váltanának jegyet. Dirk Schulze-Makuch és Paul Davies munkájukban kiemelik, hogy a küldetések költségeinek legnagyobb részét a legénység és az űrhajó a Földre történő biztonságos visszajuttatása tenné ki, ugyanakkor a Mars gyarmatosítását többé-kevésbé az amerikai kontinens birtokba vételének mintájára képzelnék el.

"Elképzelésünk szerint a Mars emberi felderítése csupán a kifelé irányuló utazásokon alapulva kezdődhet meg és haladhat előre" - nyilatkozott Schulze-Makuch, a Washington Állami Egyetem asztrobiológus professzora. "Az egyik megközelítés, hogy először négy űrhajóst küldünk két űrhajóval, melyeket ellátunk egy-egy leszállóegységgel és elegendő készlettel egy bázis felállításához a Marson. Az egyirányú emberi Mars-küldetések lennének az első lépések a tartós emberi jelenlét megalapozásához a bolygón."

"Ők nem sokban különböznének az észak-amerikai kontinens első fehér telepeseitől, akik úgy hagyták el Európát, hogy valószínűleg soha nem térnek vissza oda" - tette hozzá Davies, az Arizona Állami Egyetem kozmológusa. "A felfedezők, mint Kolumbusz, Frobisher, Scott és Amundsen, ugyan nem úgy szálltak partra az új földrészeken, hogy ott maradnak, mindazonáltal hatalmas személyes kockázatot vállaltak az új területek felfedezésénél, abban a tudatban, hogy akár az életükbe is kerülhet ez a vállalkozás."

A szerzők elképzelése szerint az űrtelepeseket időről-időre újabb készletekkel látnák el a Földről, biztosítva alapvető szükségleteiket, miközben egyre nagyobb tapasztalatot szereznek a bolygón rendelkezésre álló erőforrások kiaknázásában és hasznosításában. Végül a bázis teljes egészében önfenntartóvá válna, és innentől fogva egy rendkívül kiterjedt gyarmatosító program központjaként szolgálhat.

A tudósok szerint a marsi barlangok ideális menedéket nyújthatnak az űrutazóknak. "A Mars egészen nagy lávabarlangokkal rendelkezik, melyek közül nem egy viszonylag alacsonyan helyezkedik el, az egykori északi óceán szomszédságban. Ez azt jelenti, hogy jégkészletek rejtőzhetnek benne" - mondta Schulze-Makuch. "A jégbarlangok sokáig megoldást jelenthetnek egy település víz és oxigén szükségleteire. A Marsnak nincs sem ózon, sem mágneses pajzsa, ezért a jégbarlangok egyben menedéket jelentenek az ionizáló és az ultraibolya sugárzástól is."

A Mars "mentőcsónakként" is szolgálhatna az emberiségnek egy globális földi katasztrófa esetén, vélik a szerzők, akik szerint egy Mars-kolóniának jótékony politikai és társadalmi hatásai lennének, rendkívül erős egyesítő és lelkesítő erőként szolgálva az egész emberiség számára. A felmérések szerint jelentkezőkben sem akadna hiány. "Az elképzelésünkről tartott előadások és konferenciák visszajelzései szerint sokan vállalkoznának egy útra szóló küldetésre, mind tudományos kíváncsiságból, mind kalandvágyból" - összegeztek a szerzők.