Ismét a zeneipart bírálta Gerd Leonhard

A Midem kiállítás és a MidemNet konferencia fő témája egyaránt a zenei ágazat jövője. Gerd Leonhard jövőkutató ezúttal is kifejtette a véleményét a jelenlegi zeneipari folyamatokról, igaz, a kiadók vezetői között vélhetően nem szerzett túl sok hívet magának.

A szakember 2007 októberében nagy vihart kavart a nyilatkozatával, amelyben elkeseredés szülte tetteknek és nemes egyszerűséggel hülye lépéseknek nevezte a fájlcserélők ellen indított pereket. Emellett úgy vélte, hogy a zeneipar jelenlegi problémáira nem a fájlcserélők elleni harc jelenti a megoldást, hanem a kiadóknak fel kellene nőniük végre az internet kihívásaihoz és egy egységes díjszabást kellene kidolgozniuk a világhálón elérhető zeneszámokra és albumokra. A Svájcban élő Leonhard a Sonific zenei gyűjtőoldal vezetője, s a Sony BMG és más zenei óriáscégek, illetve médiavállalatok (BBC, RTL, stb.) tanácsadójaként dolgozik.

A 45. alkalommal megrendezett Midemre 8000 kiadóvezetőt, politikust, zenei menedzsert és előadóművészt várnak a szervezők. A kiállítással párhuzamosan tartott MidemNet pedig azzal foglalkozik, hogy milyen lehet és legyen a zene a digitális korszakban. A meghívott vendégek között megtalálható Michael Barnier, az Európai Unió belső piacokért felelős biztosa, valamint David Guetta francia DJ és producer.

"A hanglemeziparnak alapvetően az a problémája, hogy a zenefogyasztás a kópiák irányából egyre inkább a hozzáférések felé tolódik el. Folyamatosan nő a Spotify, a YouTube és más streaming-szolgáltatásokat használók száma, így sokaknak már egyáltalán nincs szükségük a dalok letöltésére. A növekedési lehetőségek már nem a számonkénti fizetési, hanem az átalánydíjas vagy reklámokkal finanszírozott konstrukcióban rejlenek. Emellett fontos, hogy a zenefogyasztás elsősorban a mobil eszközökön fog tovább erősödni."


"Mindez egyben azt is jelenti, hogy új piaci szereplők jelennek meg: a készülékgyártók és a közösségi hálózatok, például a Facebook. Utóbbi ma a legnagyobb zenei adó. A művészeknek figyelniük kell arra, hogy ezeket a platformokat felhasználják szerzeményeik bemutatására, reklámozására és értékesítésére. A jövőben az ajánlatok nagy részét hirdetésekkel fogják finanszírozni. Ez már megfigyelhető most a televízió és a rádió esetében, de az interneten ez még drasztikusabb lesz. A felhasználók rendkívül sok adatot termelnek a hirdetők számára és ezek nagyon értékesek. Mindez azt eredményezi, hogy a tartalmak ugyanúgy ingyen hozzáférhetők lesznek, mint most a televízió- és a rádióadók esetében. Ha valaki a fogyasztók 95 százalékát el szeretné érni, akkor a dalonkénti fizetés logikája kivitelezhetetlen" - jelentette ki a jövőkutató.

Leonhard szerint a zeneiparnak végre el kell fogadnia, hogy a zenéhez való hozzáférés sokkal több annál, minthogy valamiről hány másolat készül. Az üzleti modellek egész egyszerűen folyamatosan változnak. A kiadók a jövőben várhatóan kiegészítő szolgáltatásokat (élő koncertek webes felvételei, jobb audiominőségű dalok stb.) is értékesíteni fognak. Ha a kiadók végre félreteszik azt, hogy az eladott kópiák számát nézzék, akkor nagyon sok lehetőség nyílik meg előttük.

"A zenét a jövőben egyre inkább csomagokban fogják eladni. A csomagok részét képezik majd a mobil vagy az internet előfizetések. A nagy távközlési cégek mindegyike kínál majd ilyen konstrukciókat. Minden nagy internetes társaságnak lesznek zenei ajánlatai, mivel a zene egyszerűen az alapvető igények közé tartozik. A szolgáltatásokat reklámbevételekből vagy a kiegészítő szolgáltatásokból befolyó pénzekből fogják finanszírozni."

"Az az elképzelés, miszerint több dolgot kínálnak egy csomagban, alapvetően jó. A Nokia azonban a zenefogyasztást egy adott mobilra korlátozta. Ez egy rossz ötlet volt, amit sok fogyasztó nem tudott elfogadni. A zenének nem csak egy készüléken kell elérhetőnek lennie, hanem egy egész hálózatban. Ha úgy vesszük, akkor a számítási felhőben van a helye, ahol mindig és mindenhol hozzáférhető, s sok eszközre lehívható."

"A zeneipar egyértelműen pénzügyi nyomásgyakorlásra használja ki a birtokában lévő licencjogokat. Ez ugyan érthető, de szintén nem helyes. Ez a fajta politika oda vezet, hogy sok vállalat be fog csődölni. Ma gyakorlatilag az Apple-n kívül nincs még egy olyan cég, amely sikeres lenne a zenei területen. Létre kellene hozni egy nyílt licencstruktúrát, amely hasonlítana rádióknál alkalmazott megoldásra. Ehhez elsősorban irányelvekre lenne szükség, a jelenlegi jogi struktúra ugyanis elavult és nem használható a világháló korában" - nyilatkozta a szakember.

Gerd Leonhard végül leszögezte: az, hogy a zeneszámokat több célra (játékok, filmek, reklámok stb.) értékesítik komoly bevételi forrást jelent majd. A hirdetésekben, a játékokban és a televíziós műsorokban egyre fontosabb lesz a zene. De ezen a területen is le kell egyszerűsíteni a mechanizmusokat. A licencek megszerzésének tranzakciós költsége ugyanis gyakran többe kerül, mint maga a kifizetett licencdíj. A lényeg, hogy a különböző alkotásokat egyszerűbben hozzáférhetővé tegyék. A zeneiparnak azonban mindenekelőtt nyitottabbá kell válnia, a technológiát fel kell karolnia és a felhasználóknak a jelenlegi dolgoknál többet kell engedélyeznie.

Az előadóművészeknek meg kell kérdezniük maguktól, hogy a mostani szerzői jogi rendszer jó-e még a számukra? Az internet ugyanis olyan, mint egy másológép. Ha a törvény azt mondja, hogy minden másolatért fizetni kell, akkor ez oda fog vezetni, hogy lesznek ugyan keretek, amelyek között minden tilos lesz, de mégis mindenki ezt fogja csinálni. Olyan új mechanizmusokat kell találni, amelyek ezeket a használati módokat, szokásokat bevételekké változtatják át. Biztos, hogy már semmi sem lesz olyan, mint 20 évvel ezelőtt. Olyan kibővített licencek kellenek, amelyek még több joggal ruházzák fel a felhasználókat. Csak így hozható létre egy olyan működő rendszer, amelyben a kreatív teljesítményt is megfizetik.