Az árakkal együtt nő a kalózkodási kedv

Az Egyesült Államok Társadalomtudományi Kutatótanácsa (SSRC) megállapította, hogy a fejlődő országokban a kalózkodás elsősorban a filmek, a zenei albumok és a szoftverek magas árára vezethető vissza.

"A magas árak, a digitális technológiák elérhetősége és az alacsony bevételek a legfőbb alkotóelemei a globális kalózkodásnak" - olvasható az SSRC által megjelentetett Media Piracy in Emerging Economies című tanulmány összefoglalójában. A dokumentumot a független szervezet összesen 35 kutatója készítette el. A szakemberek három éven keresztül vizsgálták a fejlődő országokban tapasztalható viszonyokat, a digitális technológiák elterjedtségét és a filmeket, a zenei albumokat, illetve a szoftvereket érintő egyre nagyobb mértékű kalóztevékenységet. Ezzel párhuzamosan az SSRC munkatársai tanulmányozták azt is, hogy a zene-, a film- és a szoftveripar milyen lobbitevékenységeket végzett az érintett államokban.

A kutatók megállapították: egyértelműen megbukott a zene-, a film- és a szoftveripar azon törekvése, hogy befolyásolja a szerzői jogi törvényalkotást és így szorítsa vissza a kalózkodást. A fejlődő országokban a szigorú szabályozások ellenére is egyre nagyobb mértékű az illegális másolatok száma, ennek pedig a fő oka a kulturális árucikkek túlzottan magas árában keresendő. Az érintett államokban a filmek, szoftverek és zenei albumok ára 5-10-szer magasabb (!), mint az Egyesült Államokban vagy Európában, pedig a kontinensünkön sem vásárolhatók meg éppen olcsón ezek a kiadványok. Súlyosbítja a helyzetet , hogy a teljesen ki nem fejlődött piacot néhány óriási kiadóvállalat uralja.

A szakemberek továbbá hangsúlyozták: nem tudtak kapcsolatot felfedezni a szervezett bűnözés és a szerzői jogot sértő illegális másolatok terjesztése között, sőt ellenkezőleg. A haszonszerzésre törekvő szerzői jogsértőknek gyakran ugyanazokkal a problémákkal kell megküzdeniük, mint a jogtulajdonosoknak. Az ingyenes online ajánlatok mind a két tábor tagjainak komoly gondot okoznak. Joe Karaganis, a projekt igazgatója elmondta, hogy a fejlődő országokban megoldható a kalózkodás problémája, de ehhez az szükséges, hogy a kulturális alkotásokat ne túlzottan magas, hanem normális árakon árulják a cégek.

A több mint 400 oldalas jelentés elsősorban a brazíliai, indiai, oroszországi, dél-afrikai, mexikói és bolíviai állapotok feltérképezésére és bemutatására összpontosított.