A hűtés helyreállítása Fukusima egyetlen esélye

Kritikussá vált a helyzet a fukusimai 1. erőműnél. A TEPCO szerdán elismerte, hogy az üzemanyag-rudakban újra indulhat a nukleáris láncreakció.

A legnagyobb veszélyt jelenleg az elhasznált üzemanyag-rudak tárolásához használt pihentető medencék jelentik, ahol a vízszint csökken, a hőmérséklet pedig nő, ami a tárolt üzemanyag-rudak megrepedését eredményezheti. A Kiodo hírügynökség jelentése szerint a japán hatóságok jelenleg az erőmű 3. és 4. reaktorának medencéinél próbálják megelőzni a túlhevülést.

Csütörtök reggel újra katonai helikopterek jelentek meg az erőmű felett, hogy vizet zúdítsanak a sérült reaktorokra. A 3. reaktor medencéjénél jókora gőzfelhőt láttak felszállni, ami a hűtővíz forrását jelzi. A helikoptereket ólompajzzsal látták el a legénység védelme érdekében, számolt be a japán NHK televízió.


Látkép a 4. reaktorról
A hivatalos jelentések szerint van esély a teljes leolvadás megakadályozására, időközben ugyanis megkezdték egy új energiaellátó vezeték kiépítését, amivel életre tudnák kelteni a reaktorok hűtőrendszerét, jelenti az AP hírügynökség, a hatóságok azonban arról még nem nyilatkoztak, mikor készül el az új vezeték és mikor indulhat meg rajta az energiaellátás.

A medencék túlhevülése mindenkit meglepetésként ért, ezek ugyanis a nukleáris reaktorok alapvető kellékei, melyeket a nukleáris reakció újraindulásának meggátolására alakítottak ki. Amint egy reaktor leáll, a rudak radioaktivitás- és hőtermelése gyorsan alábbhagy, a kikapcsolást követően az eredeti energiaszint 7%-ára zuhan, egy perc múlva 5%-ra csökken, majd egy nap múlva mindössze 0,5%-on áll. A rudakat átszállítva a hűtőtavakba a technikusok rutin ellenőrzést hajthatnak végre a reaktoron, miközben a rudak csendesen pihennek a tavakban várva a visszahelyezésüket, vagy az ártalmatlanítást. A rudak tetejének 5 méterrel a vízfelszín alatt kell lenniük, a víz amellett hogy hűt, a sugárzást is meggátolja.

Ehhez képest a fukusimai üzemanyag-rudak részben vagy egészében ki vannak téve a szabad levegőnek, a TEPCO beismerte, hogy "újra kritikussá válhat a helyzet", vagyis újra indulhat a láncreakció, a tó pedig a konténmenten kívül helyezkedik el. A végeredmény elképzeléséhez nem kell nagy fantázia, mindez a radioaktív anyagok tartós kibocsátásához vezethet, eljutva arra a pontra, ahonnan már semmi sem állíthatja meg a radioaktív részecskék szökését.

A biztonságosnak hitt medence vízszintjének lecsökkenés megdöbbentette a szakembereket. Az ok nem egyértelmű. Elképzelhető, hogy az üzemanyag-rudak annyira felmelegedtek, hogy az nem várt elpárolgást eredményezett, esetleg a földrengésben valahogy megrepedt az épület szerkezete, és elszivárgott a víz? A medencéknél kialakult tüzek mindenképpen hozzájárulhattak a krízis kialakulásához, a BBC elemzői szerint azonban az sem kizárt, hogy a 4. reaktor hűtéséhez a tóból pumpáltak át vizet.

Akármi történt is, a rudak eléggé felhevültek ahhoz, hogy a gőz reakcióba lépjen a cirkónium borítással, hidrogént generáljon, ami robbanást okozott. Ugyanez játszódott le az 1., 2. és 3. reaktoroknál is, azonban ahogy azt korábban írtuk, a 4. reaktor karbantartás alatt állt, vagyis a rudak a többi reaktorral ellentétben nem a konténmentben, hanem a pihentető medencében helyezkedtek el. A kormány elrendelte ugyan a víz pótlását, azonban a magas sugárzási szintek vagy a pumpák meghibásodása következtében erre nem került sor, egészen csütörtök reggelig kellett várni, mire a sugárvédelemmel ellátott helikopterek megkezdték a víz pótlását a magasból.

Az újabb csapás alighanem újabb kétségek lavináját indítja meg az atomerőművek biztonságával kapcsolatban, a tavak esetében ugyanis elméletben a fent leírtakra nem kerülhetett volna sor. Ne feledjük azonban a helyzet szélsőséges mivoltát, dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet tanszékvezetőjének szerint az atomerőművi telephelyeken a földfelszíni maximális vízszintes gyorsulás 0,3g értéket érhetett el, ami vélhetően kismértékben meghaladja az atomerőművek tervezése során figyelembe vett értéket.

A japán állami televízió 2011. március 12-i jelentése szerint van olyan japán földrengés-obszervatórium, amelynek GPS alapú mérései alapján az obszervatórium épülete 4 métert(!) mozdult el a földrengés hatására. Ilyen extrém nagy méretű vízszintes elmozdulások voltak az atomerőművek környékén is, ez pedig komoly károsodásokat okozhatott a környezi infrastruktúrában, mint például a villamos hálózatban. A reaktorok hosszú távú hűtésében fontos szerepet játszanak az üzemzavari dízelgenerátorok, melyek mintegy egy órán keresztül ellátták feladatukat. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentése szerint azonban kb. 1 órával az események kezdete után a dízelgenerátorok működésképtelenné váltak az erőművet elérő cunami miatt. Ezt követően léptek fel a Fukushima-Daiichi atomerőmű 1. és 2. reaktoránál a hűtési problémák.

Összességében ki kell hangsúlyozni, hogy rendkívül nagy földrengés érte Japánt, melyet jelentős cunami követett. Azóta is - így többek között az atomerőművek üzemzavarainak kezelése közben - több mint húsz hatos magnitúdójúnál nagyobb utórengés következett be, melyek további műszaki problémákat okozhattak. A villamos- és gázhálózat, a vasúti rendszer, a közúti közlekedési utak súlyosan károsodtak. A természeti csapások következtében az atomerőművek terhelése - vélhetően - meghaladta azt a szintet, amit a tervezés során feltételeztek. Elképzelhető olyan eseménysor, amelynek során jelentős környezeti kibocsátás is lehet a Fukushima-Daiichi 1. vagy 2. blokkjából. Olyan nagyságú és hatású nukleáris baleset, mint ami 1986-ban Csernobilban történt, itt teljességgel kizárt - összegez dr. Aszódi sajtóközleményében.