Dragon Age II

A küldetésrendszert is érte némi változás. Ezúttal is több részre van osztva, egész pontosan hatra. A fő küldetéseket a Main Plotban találjuk, a fontos, de nem a történethez tartozókat a Secondary pont alatt, a társainktól kapott vagy velük kapcsolatosak a Companions, a DLC-k-hez kapcsolódóak a Premium Content, míg a mellékküldetések a Side Quest pont alatt tekinthetőek meg. Az utolsó kategória a Rumors (Szóbeszéd, Pletykák), ezek a Varric lakhelyéül szolgáló kocsmában hallott beszélgetésekből elcsípett információk, amelyeket nem tudunk azonnal megoldani, csak ha sikerül több infót gyűjtenünk az adott témával kapcsolatban.

Küldetéseket szokás szerint nevesített NPC-ktől, csapattagjainktól, a Chantry hirdetőtáblájáról, utcai felhívásokból, és a Mass Effect 2-höz hasonlóan otthonunkban, a leveleinkből vehetjük fel. Sajnos egyik fajta megbízástípus sem túl hosszú, de legalább majdnem mindegyiket többféle módon is megoldhatjuk, és rengeteg, néha emberéleteket is befolyásoló döntést hozhatunk, amelyek kihatással lesznek a történetre. Egyes küldetések napszaktól függenek, tehát ha valamelyiket nem tudjuk megoldani, akkor váltsunk át a várostérképen éjszakára, hátha ott található a megoldás.


Említést érdemel még a craftolás és a tárgyrendszer módosítása is. Karaktereink a limitált képességszám miatt nem hozhatnak létre saját maguk rúnákat, varázsitalokat, bombákat, mérgeket stb., hanem ezt mesteremberektől, vagy pedig otthonukból kell megrendelnünk. Ehhez nincs szükség másra, mint egy receptre és nyersanyagra. Szerencsére a hozzávalókat nem kell gyűjtögetnünk és egyesével magunknál tartani, hanem elég csak a pályákon elszórt lelőhelyeket megtalálni, és azok onnantól kezdve folyamatosan termelik a hozzávalókat.

Ha minden megvan, akkor megrendelésünknek egyedül csak a pénzünk szab határt, amiből akad majd bőven. A vásárolt, talált rúnákat ezúttal is régi cimboránk, Bodhain egyszerű gyermeke, Sandal "bűvöli" fegyverünkbe, páncélunkba. Azonban érdemes megfontolni, hogy mit mibe rakunk, ugyanis most már nem vehetjük ki a felhasznált rúnákat, így azok végleg elvesznek, amikor cserélünk, mivel az új rúna felülírja az előzőt.

A tárgyrendszert is érték változtatások. Ebből az első az, hogy társaink ragaszkodnak a ruhájukhoz, így minden megvásárolt vagy talált páncélt, kesztyűt, lábbelit és sapkát csak Hawke használhat. Csapatunk ruházatát nem változtathatjuk, viszont fejleszthetjük a kereskedőknél megvásárolható upgrade-ekkel, növelve a védettségüket, és plusz tulajdonságokkal felvértezve azokat. Fegyvereket, gyűrűket, amuletteket és öveket azért elfogadnak tőlünk, de ettől függetlenül a Hawke által használható öltözékek csak foglalják a tárhelyünket.

A fejlesztők bevezettek egy új rendszert, amely megkönnyíti tárgyaink fontosságának megítélését. A rendszer lényege, hogy az inventoryban lévő dolgokat összehasonlítja az általunk viselttel, majd attól függően, hogy az jobb vagy rosszabb, egytől-ötig ad neki egy csillagot. Ha kevesebb a csillaga, mint a rajtunk lévőnek, akkor nyugodt szívvel eladhatjuk, de ha több, akkor érdemes megfontolni a cserét. Az itemekről még annyit, hogy a talált tárgyak jelentős része felesleges kacat, ami csak a helyet foglalja, mivel semmire sem használhatóak. Tárhelyünket növelhetjük a kereskedőknél megvásárolható bővítésekkel, de a Hawke otthonában található ládába kedvünk szerint pakolhatunk később használható páncélokat, fegyvereket, így azok nem terhelik szűkös hátizsákunkat.

Mint látható, rengeteg változtatást eszközöltek az első rész óta, de nem mindegyik sikerült úgy, ahogy azt szerették volna. Az egy személyre fókuszáló történet miatt a játéktér jelentősen leszűkült. A játékidő nagy részét Kirkwall falai között fogjuk eltölteni, és csak néha fogunk külső helyszínekre kimozdulni. Sajnos a várost nem sikerült életszerűvé varázsolni, mivel az utcákon a csapatunkon kívül csak árusok, néhány civil és az ellenfeleink téblábolnak, és mindig ugyanazt mondogatják, amikor elmegyünk mellettük.

A pályatervezők nem erőltették meg magukat, ugyanis egyes helyszínek állandóan ismétlődnek. Ez eleinte nem zavaró, de amikor már huszadjára járunk ugyanabban a barlangban akkor a játék elkezd unalomba fulladni. Ezen az sem segít, hogy minden látogatáskor addig zárt részek nyílnak meg előttünk, de ez édeskevés. A külső helyszínekre sem lehetnek büszkék a grafikusok, ugyanis hiába keltik a szabadság illúzióját, ha végig egy csőben kell haladnunk. Emellé társul a hihetetlenül kidolgozatlan táj, amit újra és újra be kell járnunk.

A játékhoz már elérhető két DLC, az Exiled Prince és a Dark Emporium. A Prince-ben egy új karaktert és a hozzá tartozó küldetéssorozatot kapunk, aminek során egy hercegnek kell segítenünk, akinek a családját brutálisan lemészárolták. A Dark Emporium pedig visszahozza régi társunkat, a mabari harci kutyát otthonukba, akit bármikor megidézhetünk, hogy segítsen a harcban. A kutya mellett kapunk egy új helyszínt, ami a DLC nevét viseli. Itt érdekes tárgyakat ismerhetünk meg, megváltoztathatjuk karakterünk külsejét, és méregdrága fegyvereket, páncélokat, kiegészítőket vásárolhatunk.