2011. április 19. 22:36, Kedd
Fontos kérdésben nyilvánított véleményt az Európai Bíróság egyik főtanácsnoka. A jogász szerint a szolgáltatókat nem lehet arra kötelezni, hogy jogsértő tartalmakat kiszűrő rendszereket használjanak.
Cruz Villalón, az Európai Bíróság főtanácsnoka abban a vitában szólalt meg, ami már évek óta húzódik a SABAM belga szerzői jogvédő szervezet és a Scarlet nevű internetszolgáltató között. A kérdés évek óta eldöntetlen és számos országban nagy vitát váltott ki: kötelezhetők-e tartalomszűrésre az internetszolgáltatók? Mivel Belgiumban a helyi bíróságok nem tudtak dönteni a kérdésben, ezért került a téma az Európai Bíróság elé. Az ügyet előzetesen véleményező Villalón most hozta nyilvánosságra az állásfoglalását, amiben közölte: egyetlen internetszolgáltató sem kötelezhető arra, hogy olyan szűrőket szereljen fel a rendszerébe, amelyek megakadályozzák a szerzői jog által védett anyagok illegális másolatainak terjesztését.
A tartalomszűrők általában a Deep Packet Inspection nevű eljárásokon alapulnak, amelyek lényege, hogy minden egyes forgalmazott adatcsomagokat átvilágítanak. A cél egyértelmű: megakadályozni a szerzői jog által védett művek és azok illegális kópiáinak terjesztését. Ha egy gyanús adatcsomagot jelez a rendszer a szolgáltatók azonnal megszakíthatják az adatátvitelt. A SABAM négy évvel ezelőtt pontosan azt akarta elérni, hogy a Scarlet ilyen eljárást használjon.
Az internetszolgáltatónak fel kellett volna telepítenie a számítógépeire az Audible Magic nevű szoftvert, amely tartalmazza minden egyes szerzői jog által védett zeneszám "ujjlenyomatát". Amint az IP-forgalomban felbukkan egy ilyen minta, a program azonnal megszakítja a kapcsolatot. A brüsszeli bíróság 2007-ben még úgy határozott, hogy ez egy jogszerűen alkalmazható megoldás, de a Scarlet fellebbezett az ítélet ellen. A fellebbviteli testület már a szolgáltatónak adott igazat, ezt a döntést viszont már a SABAM képviselői nem fogadták el. Ezután került az ügy az Európai Bíróság elé.
"Az ilyen szűrő- és blokkolóprogramok feltelepítése egyaránt komolyan korlátozza a személyes kommunikációhoz és a személyes adatok védelméhez fűződő jogot. Mindkét jog részét képezi az Európai Unió Alapvető Emberi Jogi Chartájának. Egy ilyen rendszer kifejlesztése gátolná az információk szabad áramlását, amit szintén garantál a charta" -
írta állásfoglalásában Cruz Villalón. Az Európai Bíróság mellett több főtanácsnok
működik, akik minden ügyben kinyilvánítják a véleményüket. A Lisszaboni Szerződésnek köszönhetően már 11 ilyen szakember segíti az ügyet tárgyaló bírók munkáját. Véleményüket nem kötelező figyelembe venni, de azok jórészt jelentős hatással vannak az ítéletekre.