Vízválasztónak tartja az évet a Magyar Telekom elnöke

Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója úgy véli, hogy a telekommunikációs iparág számára 2011 vízválasztó év lesz.

A napokban jelentette be a társaság, hogy jelentős hálózatfejlesztést hajt végre, aminek eredményeként 2013-ra szinte az egész ország területén elérhető lesz a szupergyors mobil szélessáv. Milyen hozadékai lesznek ennek a cég, illetve az ügyfelek számára?
− Az iparág vízválasztóhoz érkezett, a mobilhálózatok adatforgalma már most is jelentősen növekszik, miközben a készülékek, vagyis az okostelefonok, táblagépek elterjedtsége terén Magyarország még a kezdeteknél tart. Ha viszont e téren jelentős változás következik be, akkor egyre fontosabb a hálózat minősége és terhelhetősége, ezt látjuk azokban az országokban, ahol a folyamat már előrébb tart. Ma már például az USA-ban többségében közvetlenül mobilról töltik fel a közösségi hálóra a fotókat, ezzel hatalmas adatforgalmat generálva. Ez a fejlődés Magyarországon is végbe fog menni. Az adatforgalom növekedésére mi időben felkészülünk, ezért hajtunk végre teljes modernizációt mobilhálózatunkban. Ennek első eredményeit ügyfeleink már idén nyáron megtapasztalhatják több száz ponton az országban .A most épülő eszközök pedig nemcsak LTE-képessé teszik a hálózatunkat (az LTE lényegében a negyedik generációt jelenti − a szerk.), de költséghatékonyabb lesz az üzemeltetésük is, például jelentős energiamegtakarítás érhető el az új eszközök üzembe állításával.

Hozhat-e ez a fejlesztés és a cégek között zajló verseny alacsonyabb mobiltelefon-, mobilinternetdíjakat?
− A 3G magyarországi megjelenésekor − amiben a Telekom volt a piacon az úttörő − a minőség terén és az árakban is jelentős verseny kezdődött a szolgáltatók között. Ennek eredményeképpen a magyar mobilhálózatok minősége és szolgáltatásainak ára európai összehasonlításban is kiváló. Arra számítok, hogy a szolgáltatás minőségében, sokoldalúságában és az árakban is folytatódni fog a verseny.

Körülbelül mennyi idő alatt térül meg a beruházás?
− Bár az élénk verseny miatt a megtérülési idő emelkedik az iparágban, mégsem évtizedekben gondolkodunk. Sok függ majd attól, hogy milyen gyorsan és milyen mértékben tudjuk fejleszteni a hálózatot. Ha pedig megjelenik az LTE szolgáltatás − aminek a lehetőségét megteremti az új infrastruktúra −, nehéz lesz pontosan megállapítani, hogy a megtérülés mennyire volt köszönhető a modernizációnak, és mennyire az LTE-nek.

Már ma is élés vita bontakozott ki arról, hogy melyik szolgáltató hálózata a gyorsabb, s az ezzel kapcsolatos beadványukat jelenleg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálja.
− Véleményünk szerint miénk az elsőbbség. Bízunk benne, hogy a GVH vizsgálatának eredménye igazolni fogja álláspontunkat.

Az említett több tíz milliárdos beruházás forrásait hogyan teremtik elő?
− Számoltunk ezzel a fejlesztési igénnyel, része az üzleti tervünknek, ehhez tehát nem részesültünk külön tulajdonosi hozzájárulásban és állami támogatásban sem. Saját erőforrásainkból fedezzük a költségeket, de nem egy éven belül kell biztosítanunk a szükséges forrásokat.

Az új Széchenyi tervben 12 milliárd forinttal támogatja az állam a hálózati infrastruktúra-fejlesztéseket azokon a területeken, ahol azt gazdaságosan nem lehetne megoldani. Pályáznak erre a forrásra?
− A most bejelentett beruházásunk nem kapcsolódik ahhoz, amire az uniós támogatás vonatkozhat, mivel nem egy speciális területre −"fehér foltokra" − vonatkozik a fejlesztésünk, hanem egy általános, országos hálózatmodernizációra.

A másik két piaci szereplő hasonló fejlesztéseihez kínai partnereket választott. A Magyar Telekom több szereplő közül választotta ki hagyományos partnerét, az Ericssont, avagy rábízta e cégre a fejlesztést?
− Szabályszerű, komoly szakmai beszerzési eljárás és verseny keretében választottuk ki az Ericssont, több cég közül.

Egy döntésnél több szempontot lehet figyelembe venni. Azzal, hogy a kínai szállítók már egy ideje itt vannak Magyarországon, illetve az említett verseny révén kedvezőbb árat lehetett elérni az Ericssonnál?
− A verseny jótékony hatása érezhető volt, s a megállapodás költséghatékonyságunkat az adott téren jelentősen javította.

A kormányzat jó ideje ígéri, hogy a cégek hozzájuthatnak a szabadon lévő 900-as frekvenciatartományhoz. Milyen hátrányt okozott a társaságnak a kormányzat késlekedése?
− Mint említettem, az adatforgalom növekedésével párhuzamosan mindenkinek telítődik a hálózata, de ez eddig még nem érte el azt a kritikus szintet, ami az eddig is jó minőségű mobilhálózat működését lehetetlenné tette volna. Ugyanakkor tény, hogy a növekvő adatforgalmi igények magas szintű kielégítéséhez a frekvenciák elérhetősége − a 900-as mellett a 2,6 GHz is − rendkívül fontos.

A kormányzat a 900-as frekvencia értékesítése során nem zárná ki egy negyedik szereplő megjelenési lehetőségét. Megélhet még egy szereplő ezen a piacon?
− Szerintünk nem. A Magyarországon lévő három szolgáltató annak idején piaci árat fizetett a frekvenciákért, s azt gondolom, az állam érdeke is az, hogy a még szabad frekvenciákat is olyan áron értékesítse, ami tükrözi azok értékét, valamint azok a lehető legjobban tudjanak hasznosulni az ügyfelek szempontjából is. Egy teljesen új szereplőnek nem biztos, hogy megtérülne a frekvencia ára, ráadásul ezzel a piacon lévők hálózati igényét korlátozná az állam, ami a szolgáltatási minőség rovására mehet, s így az ügyfeleknek sem lenne kedvező.

Még az elmúlt évben született döntés egy háromszáz fős létszámleépítésről, amit ez év végéig hajtanak végre. Felülírhatja ezt valami az év során, vagyis növekedhet még ez a szám?
− Nem számítunk ilyen helyzetre. Drámaian meg kellene változnia a gazdasági környezetnek ahhoz, hogy megváltoztassuk korábbi döntésünket.