Verseny indulhat a roamingpiacon

A tegnap ismertetett uniós javaslat nem tekinthető a korábbi roamingdíj-csökkentési gyakorlat folytatásának, valójában két különböző szemléletről van szó − mondták a lapunk által megkérdezett szakértők.

A hatályos intézkedések középpontjában az az elképzelés állt, hogy a roamingdíj csökkentésével az adott szolgáltató versenyelőnyre tehet szert a piacon, ez azonban csak jó szándékú megközelítés lehetett. Amikor ugyanis az ügyfél szolgáltatót választ, csak az egyik, de messze nem a legfontosabb szempont, hogy milyen árért jut a roamingolás lehetőségéhez, amit csak az év egy bizonyos időszakában, esetenként néhány napig vesz igénybe. Ennél fontosabb szempont lehet, hogy az adott szolgáltatónak általában mennyire jók a tarifái. Az új megközelítés középpontjában viszont az áll, hogy az ügyfelek szabadon választhassanak szolgáltatót, amikor az unióban telefonálnak, vagyis az lehet a cél, hogy a belföldi szolgáltatástól teljesen függetlenül verseny alakuljon ki ezen a piacon. Szakértők ezt a részletek ismerete nélkül is "izgalmas ötletnek" tartják, jóllehet a megvalósítás nagyon komoly informatikai, például számlázási fejlesztést igényel, és ma még nem tudni, hogy ez kifizetődő lenne-e.

A verseny élénkítésére vonatkozó törekvésekkel a hatóság egyetért − mondta a Napi Gazdaságnak Kajzinger Ervin, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nemzetközi kapcsolatok főosztályvezetője. Azt viszont részletesen meg kell vizsgálni, hogy az elsősorban strukturális megoldásra vonatkozó beavatkozások miként hatnak majd a piacra. Ezt követően lehet értékelni, hogy az Európai Bizottság (EB) javaslata megfelelő választ ad-e a roamingolás kihívásaira. A BEREC (Body of European Regulators for Electronic Communicatons) 2010-ben kialakított véleménye szerint a barangolási költségek csökkentése miatt szükséges fenntartani a jelenlegi, ársapkával operáló szabályozást.

Az EB napokban publikált jelentése szerint ideiglenesen ugyan mérséklődtek a barangolásos telefonhívások és sms-ek díjai, de nem oldódott meg a verseny problémája, mivel az árak továbbra sem térnek el a kiskereskedelmi díjküszöböktől. Azt viszont tisztázni kell, miként akarja a bizottság elérni azt, hogy a barangolási és a nemzeti távközlési tarifák közötti különbség 2015-re a nullához közelítsen. Az uniós jóváhagyási procedúra után várhatóan 2012-ben születik végleges döntés; szakértők szerint megjósolhatatlan, hogy végül mit fogad majd el az Európai Parlament, amelynek egyre nagyobb szerepe van, s amely egyre jobban szereti hallatni hangját.

A magyarországi szolgáltatók még óvatosan nyilatkoztak lapunknak. A Deutsche Telekom Csoport − amelynek tagja a Magyar Telekom − sosem hitt a szabályozás szükségességében, meggyőződése szerint a távközlési piacon elég intenzív a verseny ahhoz, hogy önszabályozó módon működjék. A Telenor Magyarország azt közölte, hogy a következő hónapokban megvizsgálják az EB végső javaslatait: a tervezett strukturális intézkedések mindegyikét részletesen értékelni kell.

A Vodafone nem látja szükségesnek a roamingszabályozás folytatását, eddig is élen jártak a külföldön elérhető szolgáltatások vonzóbbá tételében. Tábori Tamás, a Vodafone Magyarország nagykereskedelmi igazgatója hozzáfűzte: optimistán tekintenek arra a helyzetre, ahol az ügyfelek a külföldről indított hívások esetében más − a belföldi operátortól eltérő − szolgáltatót is választhatnak, mert úgy gondolják, hogy már ma is jó néhány máshol levő ügyfél választaná szívesebben a Vodafone által nyújtott roamingszolgáltatásokat.