Harry Potter and the Deathly Hallows Part 2

Valószínűleg a készítők is érezhették, hogy zavar van az erőben, és túlságosan monoton lesz így a játék, így lehetőség szerint egy-egy küldetés erejéig nem csak Harry, de más szereplők bőrébe bújva is kapunk egy kis ízelítőt a Voldemort seregei elleni háborúból. A gond azonban az önismétlés, ugyanis rendre olyan helyszíneket járunk be ilyenkor, amelyeken korábban már harcoltunk, a történéseket így mindössze egy másik aspektusból meséli el a játék.


A színvonal fokozásában a szavatosságot támogatni kívánó kihívási szintek és az online többjátékos mód sem segít, és a játék grafikai körítése is erősen a középszint alját súrolja. Zombitekintetű főszereplők, egy kaptafára épülő ellenfelek, sokszor felhasznált elemek az egyes helyszíneknél és borzalmas animáció jellemzi a második részt.

A Harry Potter and the Deathly Hallows első és második része között mindössze nyolc hónap telt el, így érthető, hogy a készítők nem tudtak óriási minőségi ugrást produkálni az elődhöz képest, de azt talán kevesen hitték volna, hogy teljesen sikerül sárba tiporni a franchise hírnevét - legalábbis ami a játékpiacot illeti. A második felvonás ugyanis hatalmas visszaesés az előző epizódhoz képest, és egy ilyen záróakkordhoz igenis illett volna a tisztes, gondos odafigyelés.

Grafika: Sokszor gumiszerű hatást keltő arcok, hajkoronák, újrahasznált elemek, üres zombitekintet és a szemnek bántó animációk jellemzik a játékot. Hiába árad a játék minden egyes helyszínéből a Harry Potter-hangulat, ettől még nagyon csúnyán fest a játék.

Kezelőfelület, irányíthatóság: Ugyan PlayStation 3-on Move-támogatással érkezett a játék - a Kinect-integráció sajnos kimaradt -, a PC-s változat terelgetésével komoly gondba nem ütközik az ember. Könnyen, gyorsan lehet az igék között váltani, a célzás egyszerű, és mivel ez egy akciójáték, másra nem nagyon van szükség. A fedezékek mögé könnyen be lehet bújni.

Játszhatóság: Unalmas, repetitív, egysíkú, hamar unalomba fullad és frusztráló, újrajátszhatósági faktora pedig a nullához konvergál.

Intelligencia, nehézség: Fejlődött az első rész óta, már fedezék után kutat, de továbbra sem taktikázik. Miért is tenné, amikor zsákszámra özönlenek az egyes helyszíneken az ellenfelek, így sokszor a létszámfölény okozhat csak fejtörést.

Hangok, zene: Átlagos szinkronszínészi teljesítmény, viszont a filmből ismerős dallamok azért hozzátesznek a hangulathoz.

Összefoglalás: Amíg a Verdák 2 játék esetében reményünknek adtunk hangot, miszerint lehet filmből jó adaptációt készíteni, addig a Harry Potter alaposan ránk cáfol. Egy unalmas, ötlettelen, hamar monotonná váló, nagyon rövid játék lett a második rész, amit érdemes messziről elkerülni.