Az autók is belépnek a számítási felhőbe

A Ford legújabb koncepció autója nem csupán egy gépjármű lesz, hanem egy "cloud computing" eszköz is, tájékoztat a Discovery.

A Frankfurti Autókiállításon bemutatkozó Evos egyike az első olyan autóknak, ami adatot tárol és hív le az Internetről. Az úgynevezett számítási felhőről legtöbbször a Google, a Flickr és a Facebook ugorhat be, olyan fájlok, fényképek, üzenetek és dokumentumok kapcsán, amik nem a gépünkön, hanem az interneten, egy "felhőben" helyezkednek el. Az utóbbi időben ez a trend azonban kezd elmozdulni a kevésbé adatalapú üzletek irányába, ami alól immár az autógyártás sem kivétel.

Egy internethez kapcsolódó jármű számos előny jelenthet vezetője számára. Hozzáférve a világhálóhoz valósidejű időjárási és közlekedési adatokat kérhet le, amivel megtervezheti az ideális útvonalat, figyelmeztethet a balesetekre, vagy akár ráhangolhatja beállításait az útviszonyokra a jobb vezethetőség érdekében. A felfüggesztések és a kormányzás menet közbeni állíthatósága műszakilag nem újdonság, ezek a technikák már az 1990-es évektől jelen voltak az autósport csúcskategóriáiban.

Az új technikák bevezetésén a Ford németországi mérnökei dolgoznak. A tervek szerint a jövő járművei képesek lesznek figyelemmel kísérni a vezető szívritmusát, észlelve, ha a volánnál ülőt fokozott stressz éri, vagy valamilyen komolyabb szív és érrendszeri rendellenesség, például egy szívroham veszélyezteti, ekkor a jármű gondoskodhat a segélyhívásról és önmaga biztonságos leparkolásáról. Vannak persze ennél jóval egyszerűbb feladatok is, amit egy internetes kapcsolattal meg lehet oldani, ilyen például az iTunes médiakönyvtárunk elérése.

Bár a fentebbi felsorolás egy fedélzeti számítógéppel is megoldható, az internetes autó jelentős költségmegtakarítást jelent, magyarázta a cég elektronikai rendszer kutató és fejlesztő részlegének az igazgatója, Jim Buczkowski. A jármű olyan jól bevált és széles körben alkalmazott ipari szabványokon fog alapulni, mint a WiFi és a Bluetooth, amik már jó ideje jelen vannak az internetképes eszközökben, vagyis nem kell pénzt fecsérelni gyártóspecifikus rendszerek kifejlesztésére, emellett pedig lehetővé teszi a vezetésközpontú mobil alkalmazások használatát, amik aktív kapcsolatban állnak az autóval. "Minden jel arra utal, hogy a mobiltelefonok maradnak a kapcsolattartás központi elemei" - tette hozzá Buczkowski.

Minél több autó lesz "online", annál hatékonyabbá válik az egymással történő kommunikációjuk, függetlenül attól, hogy melyik gyártó termékei. Robin Chase, a mobil alkalmazásokat ügyesen kihasználó Zipcar és a Buzzcar autómegosztó cégek egyik alapítója szerint, minél több jármű rendelkezik internetes kapcsolattal, annál hasznosabbak lesznek a felhők adatai. Például sok hibrid autó hatékonysága magától a vezetőtől függ, milyen távolságokon használja a járművét, milyen sebességgel közlekedik. Ezek nélkül az adatok nélkül nehéz eldönteni, milyen autót válasszon az ember. "Jelenleg az összes adat megreked az autómban" - mondta Chase. "Feltöltve a felhőbe számos érdekes információt nyerhetünk belőlük."

Ahogy az Amazon képes volt felhasználni sok millió vásárló adatait vásárlási szokásaik nyomon követéséhez, ugyanúgy a gépjárművek adatai is hasznos információkkal láthatják el a forgalomtervezőket. Chase szerint sok Google alkalmazás ötlete fel sem merült azelőtt, hogy a Google elkezdte gyűjteni az adatokat.

Az internethez kapcsolt, sőt az internetes adatok alapján döntéseket vagy javaslatokat hozó autónak van egy komoly kockázata is, mégpedig a rendszerek feltörése és rosszindulatú, vagy egyszerűen csak amatőr manipulálása, ami komoly problémákhoz, balesetekhez vezethet, figyelmeztet Andre Platzer, az amerikai Carnegie Mellon Egyetem számítógép tudományi karának tanára. Nem utolsó szempont a biztonság sem. A különböző számítógépes alkalmazásoknak figyelembe kell venniük a tényt, hogy egy ember által kormányzott, akár több tonnát is nyomó, nagy sebességgel haladó fémhalmazt befolyásol. Bármilyen módosítást eszközöljön egy alkalmazás az autó felfüggesztésein vagy kormányzásán, azt úgy kell megtennie, hogy a vezetőt ne hozza veszélyes, kiszolgáltatott helyzetbe.

Nem mehetünk el szó nélkül a megbízhatóság mellett sem. Platzer hangsúlyozta, hogy sokszor az alkalmazások együttes használata idézi elő egy rendszer lefagyását, vagy szokatlan viselkedését, amit nem minden felhasználó tolerál, vagy reagál le megfelelően. Egy rendszerösszeomlás egy autóban nem csupán kellemetlen, de veszélyes is lehet. Annak is fennáll a veszélye, hogy az autósok már túl sok alkalmazást futtatnak, ami inkább hátráltatja, semmint segíti őket a vezetésben. Az úgynevezett "bloatware", vagyis a haszontalan funkciókkal teletömött szoftver a számítástechnikai és a mobil világ egy állandó problémája; gondoljunk csak bele, mennyi funkciót használunk a szövegszerkesztők által felkínált több száz közül egy mindennapi levél megírásakor. "Emlékszem, valahol láttam, hogy egy embernek átlagosan 22 alkalmazás fut a telefonján, amiből legfeljebb ötöt használ" - mondta Buczkowksi.

Medvig Attila az NNG Kft. vezető tanácsadója szerint nem lesz ennyire nagy léptékű a fejlődés.

Az Unió által nemrégiben elfogadott ITS (Intelligent Transport Systems) direktíva határozott célként jelöli meg az európai, egységes és valós idejű útinformációs szolgáltatás létrehozását. Ez lehet az információforrása a hasonló "online" autóknak. A gépjárművek internethez és egymáshoz való kapcsolása az a fejlesztési irány, amely mindenképp életünk részévé válik, ha nem is feltétlenül a fentiekben vizionált formában, nyilatkozott Medvig Attila a Discovery cikke, illetve a Ford sajtóközleményére lapunknak adott kiegészítésében. "A bemutatott jármű, és az abban lévő technológia természetesen prototípus, így az itt alkalmazott megoldások többsége egyedi marad. Azonban érdemes a sajtóközlemény néhány szavára odafigyelnünk" -írja.

A "connected" vagy "online" autó megvalósítása elsőre egyszerűnek tűnik, hiszen mára szinte mindenhol elérhető a vezeték nélküli adatkapcsolat. Ez a valóságban ma GPRS szolgáltatást jelenti, az említett WiFi és Bluetooth technológiák lokálisak. Egy mozgásban lévő autó nem feltétlenül tudja ezeket használni a "felhő" elérésére. A mindenhol elérhető GPRS technológia pedig viszonylag alacsony sávszélességet biztosít. Nem feltétlenül tudunk iTunes zenéket hallgatni, amikor viszonylag sok autó van ugyanabban a távközlési cellában, például autópályán egy dugóban.

A mobiltelefonokkal hozzászoktunk a folyamatos internetkapcsolathoz, és ahhoz, hogy a számunkra értékes információkat bárhonnan elérjük. Tekintettel az üzembiztonságra egy autó azonban nem fog az interneten forgalmi és időjárás információkat keresni, hanem valószínűleg egy vagy több konkrét (esetleg fizetős) szolgáltatást fog igénybe venni.


Alapszabály, hogy vezetés közben a gépjármű sofőrjéhez csak a valóban releváns információkat kell eljuttatni. A megfelelő és megfelelő időben érkező információ jelentősen növeli a gépjármű biztonságát. Egy forgalmas autópályán fontos lehet egy váratlan baleset, egy csúszós útszakasz vagy egy dugó a közeledő gépjárművek és a vezetőik számára. Erről a ma divatos "felhő"-ből nem kapunk megfelelő információt. Ugyanokkor az Európai Unió is kiemelten fontosnak tartja az intelligens közlekedés fejlesztését. Ezen belül a kooperatív közlekedés fejlesztése az egyik leggyorsabban fejlődő terület. A mára már szabványosított CALM architektúra, az ETSI EN 302 665 szabvány, vagy az ezen alapuló IEEE 802.11p (WAVE) szabvány elvileg már lehetővé teszik az gépjárművek egymáshoz, az infrastruktúrához és az internethez való kapcsolódását. Ennek segítségével az autók egymástól, illetve a hálózatba kapcsolt infrastruktúra elemektől (pl. kamerák) is kaphatnak információkat.

E technológiák elterjedésére a szükséges további fejlesztések miatt még néhány évet várni kell. A tervek szerint 2018-2020-ban gördülnek le a futószalagokról az első olyan gépjárművek, amelyek valóban alkalmasak lesznek majd kooperatív közlekedésre. Tömeges elterjedésük csak ez után várható, összegez az NNG Kft. vezető tanácsadója.