Nem érdeklik a mobiljátékok a Nintendót

Bár a befektetők egyre nagyobb nyomást helyeznek a nemrég még sikert sikerre halmozó cégre, hogy mielőbb szálljon be az okostelefonok és táblák egyre bővülő piacába, a vezetés a jelek szerint továbbra sem hajlandó erre. Ők hosszú távon nem látják értelmét megjelenni a mobiljátékok területén, ehelyett saját fejlesztéseikre koncentrálnak, amelyek azonban mostanában nem muzsikálnak nagyon jól. A Sony a maga részéről a Vita rajtjára készül, amely nyilván szintén nem árával fog hódítani, miközben a táblák ismét rekordokat döntögetnek, hiszen az előzetes számításokhoz képest is több fogy belőlük világszerte. Jönnek a hibrid a megoldások is, ahogy az Intel ismerteti legújabb generációját.

Az elmúlt hetekben több alkalommal olvashattunk arról, hogy a Nintendo háza táján nem megy minden a terveknek megfelelően, a legutóbbi piaci adatok alapján pedig egyre inkább kudarcként értékelhető ez az időszak. Augusztus elején már felröppent a hír, hogy legalább egy nagyobb befektető a mobiljátékok, vagyis az okostelefonok és táblák irányába fordítaná a cég figyelmét, itt látnak ugyanis lehetőséget az igazi megújulásra, a vezetés azonban kitart eredeti stratégiája mellett, és nem hajlandó a váltásra, sőt még a figyelem megosztására sem e két terület között.


Satoru Iwata, a Nintendo elnöke
Satoru Iwata, a Nintendo elnöke japán források szerint egyértelműen leszögezte, hogy továbbra sem látják értelmét csatlakozni az éppen nagy robbanáson áteső piachoz. Azt nem tagadta, hogy rövid távon mindez kellemes bevétellel és kisebb sikerekkel járna számukra, ők azonban közép- és hosszú távon gondolkodnak, ebbe az elgondolásba pedig nem fér bele az, hogy okostelefonokra fejlesszenek játékokat, bármekkora potenciális vásárlói bázist is jelentene ez nekik. Szerintük a házon belül meglévő hardveres fejlesztési részleg megléte sokkal nagyobb előnyt jelent, és a jövőben is elsősorban ezen csoport munkájára, pontosabban annak gyümölcseire szeretnének támaszkodni, vagyis a fenti felvetés helyett továbbra is saját termékek felbukkanását várhatjuk a cégtől.

Kétségkívül van ráció a vezetés makacsságában, annál is inkább, mivel ők a Nintendo eredeti identitásának felolvadását, akár elvesztését látnák egy, az okostelefonok irányában történő expanzióban, ám az is tagadhatatlan, hogy saját konzoljaik messze az elvárások alatt teljesítenek. A Wii, amely az első években szinte mindent vitt a globális piacon, amely sikeresen meghódította a konzolokkal addig nemigen foglalkozó laikusok tömegeit, mára elvesztette vonzerejét, az eredeti hordozható DS-t leváltó 3DS pedig alig-alig csordogáló bevételt eredményezett saját rajtja óta. Jellemző példa, hogy bár a cég nemrég 100 dollárral, egészen 169 dollárra csökkentette a készülék árát, az eladási adatok némi felfutás után fokozatosan visszasüllyedtek a rajtot követő szintre, vagyis nem sikerült igazán átütő eredményt elérni.


A kontraszt még inkább szembetűnő az előddel szemben, ha összevetjük a két generáció által elért összesített számokat. A DS 2004-es rajtját követően 150 milliós példányszámban fogyott, míg a 3DS az elmúlt 6 hónapban alig 4,5 millió vásárlót késztetett annak beszerzésére, az érdeklődés szintje pedig lassú de biztos lanyhulást jelez. Amennyiben ez így folytatódik, az eredeti 16 milliós tervtől legalább 16 százalékkal el fognak maradni a mostani adatokkal, miközben a globális piac változása, a súlypontok ezzel egy idejű eltolódása sem nyújt igazán okot a reménykedésre azt illetően, hogy a trend belátható időn belül megfordulhat.

A DS virágkorához képest ugyanis rögtön találunk egy fontos különbséget, ez pedig éppen a már említett okostelefonok és táblák előretörése. Ezen készülékek - főleg a rajtuk megjelenő, széles körben elérhető játékok révén - egyre több vásárlóhoz találnak utat, számukra pedig már sokkal kevésbé fontos egy különálló, kifejezetten a játékokra koncentráló hordozható termék beszerzése, amely pedig a Nintendo legfőbb bevételi forrását jelentette. Nagyon úgy tűnik, hogy a makacs kitartás ellenére a vezetésnek előbb-utóbb változtatnia kell, ha nem akar végleg eltűnni a színpadról - könnyen előfordulhat, hogy a hordozható konzolok idejétmúlt terméktípussá, zsákutcává válnak.


Nem gondolja ezt így azonban a Sony, amely saját PlayStation Vita nevű hordozható megoldását decemberben dobja majd piacra, legalábbis az első körben Japánban. A szigetországban 325, illetve 390 dollárt kóstál majd a készülék, míg az Egyesült Államokban 250/300 dollár lesz, attól függően, hogy a kizárólag WiFi, illetve WiFi és 3G párosa lesz-e megtalálható az adott példányon. Jó hír a fanatikusoknak, hogy a Vita régiófüggetlen lesz, vagyis a korai rajtot kiaknázni szándékozók beszerezhetnek majd egy-egy darabot Japánban, ezeken pedig a tavaszi észak-amerikai és európai rajt után gond nélkül futtathatják majd az itt megjelenő játékokat, vagy akár a kizárólag a japán piacra szánt, fordítást nélkülöző fejlesztéseket.

A Vita egyébként négy ARM Cortex-A9 magra támaszkodik, ezt pedig PowerVR SGX543MP4+ grafikus vezérlő (128 MB memóriával), valamint egy memóriavezérlő egészíti majd ki. Az 5 hüvelykes multitouch OLED-kijelző 960 x 544 pixel felbontást támogat, emellett pedig megtalálhatók lesznek a szokásos gombok, két kamera (elől és hátul), a már említett WiFi/3G elérés, GPS, az úgynevezett six-axis mozgásérzékelő, digitális iránytű, Bluetooth 2.1+EDR, beépített mikrofon és hangszórók, illetve a hátoldali multi touchpad, továbbá két analóg stickpad, hogy még több játék és vezérlési mód legyen elérhető. Az új változat sajnos rövidebb üzemidővel érkezik, ez a cég szerint 3-5 óra játékot, 5 órás filmezést, illetve 9 órányi zenehallgatást tesz lehetővé egyetlen feltöltéssel, míg a PSP még 5-7 órát bírt egyhuzamban a játékok esetében.


Az már a könyökünkön jön ki, hogy az okostelefonok és a táblák mindent visznek a mai piacon, a jelek szerint azonban semmi sem elég a vásárlóknak, az IDC ugyanis ismét javított idei előrejelzésén. A második negyedévben (az előző év hasonló időszakához képest) háromszor több tábla talált gazdára, ez az első negyedhez képest is csaknem duplázást jelentett, míg az év végére a korábban jelzett 53,5 millió helyett már akár 62,5 millió készülék is elkelhet az üzletekben. Az iPad 2 a maga 10 milliós eredményével húzza maga után a szegmenst, amiből immár a RIM is igyekszik kivenni a részét (ők nyilván jóval szerényebb eredménnyel kénytelenek megelégedni). A hátralévő időszakban az Android alkothat nagyot itt is, miközben a webOS teljesen eltűnhet, elsősorban a HP körüli bizonytalanság miatt - teljesen nyilvánvaló, hogy a játékoknak is elsősorban itt van lehetőségük meghódítani újabb és újabb felhasználói rétegeket, miközben a konzolok inkább stagnálni látszanak.

Ugyanakkor új terméktípusokban sem lesz hiány az elkövetkező években, hiszen az Intel által most ismertetett, immár 22 nanométeren készülő Ivy Bridge architektúra ismét lejjebb szorítja az asztali és mobil termékekbe szánt x86 processzorok fogyasztási szintjét, igyekezvén megtartani, vagy akár tovább növelni a megszokott teljesítményt. Számíthatunk a kisebb és gyorsabb laptopok, valamint a hibrid táblák megjelenésére, amelyek közül utóbbiak billentyűzet társaságában nyújtanak majd teljesebb élményt (az asztali vonalon kisebb előrelépést, inkább a meglévő generáció csiszolását jelenti az új fejlesztés). Azt még nem tudni, hogy pontosan mi sül majd ki ebből (akár egy újabb ultrabook-fiaskó is lehet belőle), ám az kétségtelen, hogy az Intel is egyre gyakrabban kacsint a mobil-hordozható szegmens irányába, hátha kifoghatja a hátszelet az itt arató gyártók vitorlájából.