Hétmilliárdra bővült a Föld népessége

Az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) jelentése szerint elérte a Föld népessége a hétmilliárdot, és ha ilyen ütemben nő tovább, 2100-ra már tízmilliárd ember él majd a bolygón. Pongrácz Tiborné, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a növekedés üteme a jövőben várhatóan csökken.

Az elmúlt 12 évben egymilliárddal nőtt a Föld népessége. A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese szerint a népesség gyors növekedésének oka, hogy a fejlődő országokban magas a termékenység, sok fiatal és köztük sok nő él ezekben az államokban, ráadásul világszerte nő a születéskor várható átlagos élettartam. A növekedés üteme azonban a jövőben várhatóan csökken - tette hozzá Pongrácz Tiborné. A szakértő szerint a világ népességének 42 százaléka az alacsony termékenységű országokban él, ez a magas arány az ebbe a csoportba tartozó, 1,3 milliárd lakosú Kínának köszönhető. Ide sorolhatók - Franciaországot és Írországot kivéve - az európai államok is. Egy másik nagy lélekszámú ország, India (1,2 milliárd lakos) a közepes termékenységű államok közé tartozik - mondta.

Kifejezetten magas a termékenység Afrikában és egyes ázsiai országokban. Jól illusztrálja az afrikai régió népességének rohamos növekedését, hogy Uganda lakossága 1962-ben még 7,5 millió volt, jelenleg 34,5 millió, és 2100-ra elérheti a 100 milliót. Ebben a csoportban a termékenység jelentős csökkenése várható - mutatott rá. Pongrácz Tiborné felhívta a figyelmet arra, hogy Európa népessége 2020 után várhatóan csökken, ami társadalmi feszültséget generálhat, hiszen kevesebb fiatalnak kell megtermelnie az idősek ellátásának fedezetét. "Az európai országok túlnyomó többsége már szembesült ezzel a problémával", míg korábban ezt többen nem vették komolyan, úgy gondolták, "a gyermekvállalás magánügy", ezért nem alkalmaztak aktív, születésösztönző családpolitikát - mondta.

Franciaországban azért magasabb a termékenység a többi európai országhoz képest, mert stabil, kiszámítható a családpolitikája. Erre lenne szükség minden országban, ehhez azonban nem igazán kedvező a jelenlegi világgazdasági helyzet - emelte ki. Mint mondta, Magyarországon a párok eredetileg több gyermeket terveznek, ők később mégsem születnek meg, pedig ha világra jönnének, "nem lenne igazán komoly demográfiai problémánk". Azt kell elérni, hogy a párok megvalósíthassák a családalapítási terveiket - hangoztatta, hozzátéve: ehhez a család és a munka könnyebb összeegyeztethetőségét kellene segíteni.

Simai Mihály akadémikus, a Magyar ENSZ Társaság elnöke egy múlt heti konferencián azt mondta, a UNFPA jelentése rámutat, mennyire felgyorsult a világ népességének növekedése az elmúlt évszázadban. Hangsúlyozta, míg 1927-ben még csak kétmilliárdan éltek a Földön, ez a szám 1960-ra elérte a hárommilliárdot, 1975-re a négymilliárdot, 1987-re az ötmilliárdot, 1999-re a hatmilliárdot, 2011-re pedig a hétmilliárdot. A világ népessége várhatóan 2027-re meghaladja a nyolcmilliárdot, 2046-ra a kilencmilliárdot, majd a számítások szerint 2050-ben 9,2 milliárd körül stabilizálódik, és ezt követően lassulhat a növekedés - tette hozzá az akadémikus.

Kedvező változásként emelte ki, hogy az elmúlt években növekedett az élveszületések száma és a születéskor várható átlagos élettartam, továbbá csökkent a csecsemő- és gyermekhalandóság. Az UNFPA jelentése arra is felhívja a figyelmet, hogy folytatódik az urbanizáció, mind többen élnek városokban, és a fiatalok aránya egyre emelkedik a világ népességének körében - közölte. Az ENSZ előrejelzései szerint a vízhiány egyre égetőbbé válik: 2030-ra a kereslet 40 százalékkal haladja majd meg a kínálatot.


Eközben Kína kitart eddigi családtervezési politikája mellett, hogy fékezze népességének szaporodását - hangoztatják kínai politikusok és szakemberek, akik szerint, ha több mint 30 éve nem léptetik életbe a korlátozásokat, a világ népessége már 2006-ban elérte volna a hétmilliárd főt. A kínai politika híján a világ már öt évvel korábban köszönthette volna a napot, amelyen átlépi a hétmilliárdos népességszámot. Abban az esetben Kína lakossága ma 1,7 milliárd körül lenne, vagyis 1979 és 2011 között 400 millióval több gyermek született volna - jelentette ki a pekingi Zsenmin (Renmin) Egyetem egyik demográfus professzora.

A túlnépesedés jelenti a társadalmi, gazdasági fejlődés számára az egyik legnagyobb kihívást, s Kína fezért is tartja fenn, illetve fejleszti tovább a családtervezés eddigi rendszerét - állapította meg Li Pin (Li Bin) az állami népesség és családtervezési bizottság igazgatója Hszinhua hírügynökségnek adott interjújában. Ugyanakkor a továbbiakban tekintettel lesznek olyan jelenségekre, mint hogy jelentősen felborult a nemek aránya vagy hogy rohamosan öregszik a társadalom - tette hozzá.

Megjegyezte, Kína népessége várhatóan 2020-ra eléri az egymilliárd 450 milliót. Kínában a hivatalos indoklás szerint a népességszám környezetre és az erőforrásokra gyakorolt hatása miatt vezették be az 1970-es évek végén a máig érvényes családtervezési politikát, amit a köznyelvben "születésszabályozásnak", vagy "egykepolitikának" is neveznek. A lényege, hogy a városi házaspárok esetében egy gyermekre korlátozzák a világra hozható gyerekek számát, miközben más (megengedő) szabályok érvényesek a vidékiekre, a nemzeti kisebbségekre és azokra a házaspárokra, amelyek mindkét tagja egyke. Becslések szerint a lakosság 36 százalékára vonatkozik az "egy gyerek" szabály. Li Pin szerint a politika kedvezett az ország gazdasági fejlődésének, továbbá elősegítette a társadalmi stabilitást azzal, hogy előbb lehetővé vált az emberek számára az alapvető oktatás, a foglalkoztatás és a lakás iránti igényük kielégítése.


A statisztikai adatok szerint Kínában a szabályozás által az átlagos iskolai képzettség elérte a kilenc évet és a születéskor várható élettartam 73,5 évre nőtt. Ezen felül a gyermekágyi halálozás és a csecsemőhaladóság a fejlődő országok közül Kínában van a legalacsonyabb szinten. "A kínai kormány komolyan teljesíti az ENSZ Világ Népesedési Akciótervéből és a Millenniumi Fejlesztési Célokból rá háruló feladatokat, pozitívan hozzájárulva ezzel a világ népességének fejlődéséhez" - jelentette ki Li, de elismerte: a túlnépesedés mellett Kína számára jelentős gondot jelent a nemek arányában keletkezett aránytalanság és a lakosság gyors öregedése.

2010-ben Kínában minden 100 leánygyermekre 118 fiú született; az ország lakosságának 13,26 százaléka 60 éves vagy afeletti. Az időskorúak aránya 2050-re várhatóan eléri a lakosság egyharmadát, vagyis a 440 milliót. Alig negyven év múlva a népesség egyötöde lesz 80 éves, vagy idősebb. Az első jelek az újszülöttek körében a nemek aránynak - a férfiak javára történő - eltolódásáról már 1982-ben megjelentek. Az 1990-es években a helyzet csak romlott és 2004-ben csúcsosodott ki, amikor 121 fiú született minden 100 lányra esően. A számok a kínai hagyományos értékítélet tükrei, amely szerint - elsősorban vidéken - a fiúgyermeket részesítik előnyben a lánnyal szemben. A férfi-nő arányban bekövetkezett látványos torzulás végeredményben a szelektív abortusz illegális gyakorlatának volt köszönhető.

Becslések szerint 10 év múlva körülbelül 24 millió férfi nem talál majd magának párt, s várhatóan a "túlkínálat" következtében férfi munkaerő jelenik majd meg olyan területeken, amelyek tradicionálisan női foglalkozások voltak. A kínai hatóságok országos kampányokkal igyekeznek elejét venni a magzatok nemének - amúgy törvénytelen - megállapításának, s ezzel egy időben, az előítéletek leküzdésének céljából, a nemek egyenlőségét hirdető propaganda és médiahadjáratot indítottak.

Kína legnépesebb tartománya, Kuangtung (Guangdong) nemrégiben a központi kormányhoz fordult, hogy kapjanak engedményt, engedélyezzék területükön azon családok számára is a második gyermeket, ahol vagy a férjnek, vagy a feleségnek nincs testvére. Később ugyan a javaslatot elvetették, de a kezdeményezés jelzés volt arra, hogy a lakosság egy része szívesen venné a szabályok módosítását. Erre utal az a tendencia is, miszerint egyre több anya külföldön, vagy éppen a különleges státust élvező Hongkongban szüli meg második gyermekét. Li Pin a területet irányító kormányzati szerv miniszteri rangú vezetője most azt ígérte, hogy a politikát "fokozatosan finomra hangolják", ami minden valószínűség szerint azt is jelenti, hogy az emberek érdekérvényesítő képességének növekedésével előbb-utóbb enyhülnek a korlátozások.