Curiosity: következő állomás a Mars!

Magyar idő szerint 16 óra 2 perckor sikeresen elstartolt a NASA egytonnás marsjáróját a vörös bolygóhoz vezető pályára állító Atlas 5 rakéta. A kilövés rekord mennyiségű, közel 13.500 néző izgulta végig a Kennedy Űrközpontban és annak környékén. Az időjárás végtelenül kegyes volt a küldetéshez.

A Curiosity (Kíváncsiság) névre keresztelt robotegység nyolc és fél hónapot fog utazni, hogy átszelve a hatalmas távolságot elérje célpontját. Ha jövő augusztusban a leszállás is olyan zökkenőmentes lesz mint az indulás, akkor a robot a Mars talaját és kőzeteit fésüli át a jelenlegi és a múltbeli mikrobai élet környezeti jelei után kutatva. Az Atlas repülés közel háromnegyed órán át tartott, a rakéta elsődleges feladata a marsjáró parkolópályára állítása, majd a Mars-utazáshoz szükséges kezdőlökés megadása volt.


A szilárd hajtóanyagú gyorsítók 93 másodpercen át repítették a rakétát és rakományát a világűr felé, a 117. másodpercben mind a négy rakétahajtómű sikeresen levált, az emelkedést pedig a kerozint és folyékony oxigént égető RD-180 főhajtómű folytatta, ami a kilövést követő 4. perc közepén vált le. 4 perc 42 másodpercnél beindult az Atlas 5 Centaur felső fokozatát hajtó folyékony hidrogénnel és oxigénnel üzemelő Pratt & Whitney Rocketdyne RL10 hajtómű, amire két begyújtás várt.

A rakéta orrkúpjában a Curiosity-val 5 perc 25 másodperckor már 163 kilométeres magasságban járt, majd a kilövést követően 10 perccel és 33 másodpercben a Centaur főhajtóműve leállt, a felső fokozat elfoglalta előzetes földkörüli pályáját. A hajtóművet 20 perc elteltével, 16 óra 34 perckor indították újra, további 8 percre, kiemelve a Centaurt a földkörüli pályáról. A Curiosity miután megfelelő irányba állt, 16 óra 46 perckor levált a felső fokozatról, megkezdve hosszú utazását.

A jelenleg a Marson tartózkodó MER marsjáróknál ötször nagyobb tömegű Curiosity, hivatalos nevén Mars Science Laboratory (MSL) 2012. augusztus 6-án éri el a vörös bolygót, majd megkezdi leszállóhelye, az egyenlítői Gale-kráter megközelítését, ami közepén egy hatalmas, 5 kilométeres magasságba ívelő heggyel büszkélkedhet. Azért esett a kráterre a tudósok választása, mert a műholdas felvételek szerint a felszíni körülmények egyes időszakokban alkalmasak lehettek a mikroorganizmusok fenntartására. Ilyennek számít a hegy lábánál elterülő üledékes terület, ami egyértelműen víz jelenlétének köszönhetően rakódott le.


Az MSL-t 10 kifinomult műszerrel szerelték fel a kőzetek, a talaj és a légkör tanulmányozására. A 2,5 milliárd dolláros küldetés működtetése pénzügyileg jelenleg két évig biztosított, az MSL-Curiosity plutónium akkumulátorai azonban több mint egy évtizeden át képesek az egység és rendszerei kiszolgálására. A mérnökök szerint a marsjáró műszerei hamarabb fogják feladni a küzdelmet, mint az energiaforrás.