Elfogadta az új spanyol kormány a kalózkodás elleni törvényt

A 2011 decemberében hivatalba lépő spanyol kormány már második kabinet ülésén döntött a sokat vitatott kalózkodás elleni törvényről. Az intézkedést még a Zapatero-kormány alatt fogadta el a parlament, de annak hatályba lépéséről már nem döntöttek.

José Luis Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnök leköszönése előtt, egyik utolsó intézkedéseként jelentette be, hogy nem lépteti hatályba a parlament által 2011 februárjában elfogadott kalózkodás elleni törvényt, hanem a jogszabály sorsát utódjára bízza. A Mariano Rajoy miniszterelnök a várakozásokkal ellentétben nem késlekedett sokáig a döntéssel. Decemberben hivatalba lépő kormánya már második kabinet ülésén, alig egy héttel beiktatása után elfogadta a törvény szövegét, és döntött annak hatályba lépéséről.

A döntéssel egy hosszas jogszabály alkotási procedúra végére tettek pontot. A törvény tervezetét ugyanis 2009-ben mutatták be, majd a szükséges eljárások lefolytatását követően 2011 februárjában szavazta meg a parlament. A spanyol média által a volt kulturális miniszter után Sinde-törvényként emlegetett jogszabály lehetővé teszi, hogy a hatóságok a kalóz és illegális tartalmat közlő weboldalak letiltását rendeljék el. A kormányszóvivő szerint az online felületek jogsértő voltáról egy szellemitulajdon-jogokkal foglalkozó szakértő bizottság dönt majd.

A törvényt már kidolgozásától kezdve határozott lakossági ellenállás kísérte. Számos hackertámadás, online bojkott és népszavazási kísérlet történt a törvény visszavonása érdekében, amelyet a spanyol filmesek, zenészek egy része is támogatott. A kalózkodás elleni hatósági fellépést azonban szükségessé teszi, hogy a Nielsen nevű piackutató cég egy korábbi felmérése szerint a spanyol internetezők 45 százaléka kalózkodik, szemben az Európai Unió öt legerősebb országának átlagosan 23 százalékos arányával.

A kalózkodás elleni törvény elfogadásával párhuzamosan azonban a Rajoy-kormány visszavonta azt a jogszabályt, amely a digitális adathordozókra (CD, DVD lemezek, MP3 lejátszók stb.) különadót vetetett ki a magáncélú másolatok kompenzálásaként. Ez a jogszabály a kritikusok szerint abba a tévhitbe ringatta a fogyasztókat, hogy a hordozó adóköteles volta okán legálisan töltheti le az illegális tartalmat, mondván annak árát már előzetesen megtérítette.