Elvesztette első helyét az Internet Explorer

Több mint 14 éve tartó trendet tört meg a böngészők szegmensének legfiatalabb (jelentős) szereplője, amely heti viszonylatban első alkalommal tudta megelőzni a Microsoft fejlesztését. A Chrome a 21. héten a globális piacon már az Internet Explorer előtt végzett, és bár a konkrét eredményt többen kétségbe vonják, maga a folyamat megállíthatatlannak tűnik, bármilyen kedvező hírek jelennek is meg az IE soron következő verziójáról. A meglévő versenyzők közé immár a Yahoo is felsorakozott saját, keresésekre fókuszáló megoldásával, miközben annak jeleit is láthatjuk, hogy a böngészők kisebb jelentőséggel bírnak a mindennapokban.

Nem kellett sokat várnunk, hogy legutóbbi cikkünk után újabb fontosabb fejleményről számolhassunk be a böngészők területén. A vetélkedés folytatódása azonban ezúttal igazi csemegét kínál számunkra, hiszen a StatCounter szokásos heti felmérésében arról számolt be, hogy a Chrome globális viszonylatban immár nagyobb részesedéssel rendelkezik, mint az Internet Explorer. A 21. hét adatai egy 14 éve tartó trendet törtek meg, utoljára ugyanis még a cég ezen piackutatási projektjének elindulása előtt, valamikor 1998-ban volt példa arra, hogy ne a Microsoft fejlesztése végezzen az első helyen, az akkor vezető Netscape pedig már jó ideje a feledés homályába merült.


Az utóbbi egy év folyamatai egyértelműek
A május 14. és 20. közötti adatokat összesítő felmérésből az derült ki, hogy a Chrome böngésző mellett voksoló felhasználók a statisztikában szereplő internetes oldalak 32,76 százalékát látogatták meg, míg az Internet Explorer a második helyre csúszott vissza a maga 31,94 százalékával. A szoros verseny alapján nagyon valószínű, hogy a vetélkedés még több héten keresztül folytatódni fog, itt újabb helycserékre kerülhet sor, ám a lényeg, hogy heti szinten első alkalommal figyelték meg az IE leszorítását, amit a Chrome május elején még csak egyetlen napra tudott elérni. A harmadik egyébként a Mozilla Firefox lett 25,47 százalékkal, negyedik pedig az Apple Safari, jócskán leszakadva a maga 7,08 százalékával.

Az egyes régiókra lebontva persze szinte mindenhol eltérő képet kapunk, ahogy ezt korábban is megszokhattuk. Az USA-ban például továbbra is magabiztosan vezet az Internet Explorer, Európában őrzi első helyét a Firefox, a Chrome pedig különösen Indiában és Latin-Amerikában tett szert nagy előnyre, ami viszont nem igazán mondható el Kínáról és Japánról. A Google mindenesetre üdvözölte az eredményt, örülnek annak, hogy egyre többen használják megoldásukat, még akkor is, ha a hordozható készülékek figyelembe vétele esetén még mindig az IE vezet, igaz, nem túl nagy előnnyel.

Egyesek rögtön kétségbe vonták az eredményt, kiemelve, hogy a NetApplications például egészen eltérő adatokat mutat, függetlenül attól, hogy kizárólag az asztali és mobil PC-k szegmensét nézzük, avagy a hordozható eszközöket is bevonjuk-e a felmérésbe. Ez többek között abból adódhat, hogy a Chrome újabb verziói immár a gyorsítótárba töltik le az egyes oldalakat, hogy ezzel könnyítsék meg azok megnyitását, miközben egyáltalán nincs garancia arra, hogy ezen oldalakat a felhasználó valóban meg is tekinti. A két piackutató cég eltérő mérési metódusai valószínűleg másként veszik figyelembe ezt a funkciót, bár erről megerősítés még nem érkezett.



Azt azonban mindenképpen leszögezhetjük, hogy a Chrome súlya egyre növekszik, amit a Microsoft sem hagy válasz nélkül, elég ha csak az Internet Explorer 10 és a Windows 8 megjelenésével, a várható újdonságokkal kapcsolatos híreket nézzük. Az új verzió kapcsán a szoftvercég jobb sebességet, nagyobb teljesítményt, könnyebb és egyszerűbb kezelést ígér, miközben az IE10 elindítása kapcsán is három különböző opció közül választhatunk majd. A Flash támogatást illetően felmerültek bizonyos kérdések, itt a legutóbbi beszámoló szerint mégis lesz ilyen funkció a böngészőben, bár a HTML5 központi szerepe megkérdőjelezhetetlen. Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a Chrome esetében sokan a memóriaigényre, valamint a program bezárásának körülményességére, az esetlegesen bennmaradó taszkok kézzel történő eliminálására panaszkodnak, bár a többség a jelek szerint nem tapasztal ilyen gondokat.

A böngészők versenyéből immár a Yahoo sem tud kimaradni, vadonatúj fejlesztésükkel ők is közvetlen szereplőivé váltak a küzdelemnek. A Yahoo Axis bejelentése körül volt némi félreértés, a cég ugyanis asztali és mobil böngésző megjelenéséről adott hírt, miközben a program a legnagyobb jóindulattal is mobil böngészőként és asztali beépülőként jellemezhető, hiszen az asztali PC-ken nem önálló alkalmazásként, hanem a meglévő böngészők pluginjaként vált elérhetővé a megoldás. A cél azonban mindkét területen azonos: a keresések megkönnyítése, azok felgyorsítása, és egyben univerzálissá tétele, legyen szó bármilyen eszközről.


Az Axis használata esetén keresésünkre az ahhoz illő weboldalak előzetesével találkozunk, azok egy vízszintes sávban jelennek meg a kijelzőn. Már a kifejezések bepötyögése közben felbukkannak az első lapok, ezeket pedig minden, a világhálóra csatlakozó eszközünkön ugyanúgy láthatjuk és visszakereshetjük. Az Internet Explorer, a Chrome, valamint a Safari esetében a plugin használatával, az iOS eszközökön pedig önálló alkalmazásként vehetjük igénybe a szolgáltatást, amely a fejlesztők szerint sokkal jobban alkalmazkodik a modern igényekhez. Kérdés azonban, hogy az átszervezés alatt álló, az utóbbi években egyre inkább visszaszoruló keresőcég valóban megtalálta-e a kitörési lehetőséget, avagy egy újabb fiaskóra számíthatnak, amely egyáltalán nem segít majd helyzetükön.

A Yahoo kapcsán többen is megemlítik, hogy nem a saját böngésző hiánya miatt vannak benne a slamasztikában (vagy a statisztikában, ahogy Hofi mondaná), hanem egyszerűen a meglévő szolgáltatások és webes funkciók versenyképtelensége miatt, így a választ nem is itt kell keresniük. A böngésző maga, mint az internetes világforradalom fontos eszköze (nesze neked nemzetközi munkásmozgalom), is veszített jelentőségéből az utóbbi időben, hiszen egyre inkább előtérbe kerülnek a különböző appok, amelyek a hordozható készülékek után a mobil és asztali PC-ken is hódítanak. Ezek sokszor integrálva kínálják az internetes kapcsolatot igénylő funkciókat, erre pedig a Google is ráharapott, hiszen Play néven, immár nemcsak az Androidra koncentrálva indította el újra saját online szoftverboltját. A Play a napokban szintén elérhetővé tette az appon belüli fizetéseket, amit az iTunes nagyjából egy éve megvalósított, így még kevesebb szükség van a különálló böngészőre, ami szintén jól mutatja a másik, egyre erősödő, globális méretű trendet.

Azt persze még korai lenne megjósolni, hogy a böngészők előtt-utóbb eltűnnek, így a címben is említett helycsere egyelőre nagy jelentőséggel bír.