A Windows RT alatt folytatódik a böngészőháború

A jelek szerint a böngészők vetélkedése terén hamarosan visszatérünk a múltba, egészen pontosan az ezredforduló időszakára, legalábbis ettől tartanak a Microsoft riválisai, akik az ARM processzorral felszerelt táblákon és mobil PC-ken komoly hátrányba kerülhetnek a szoftvercég saját fejlesztésű böngészőjével szemben. Mivel nem férnek majd hozzá a szükséges API-khoz, a rivális böngészők fejlesztése komoly akadályokba ütközik a Windows RT alatt, sokak véleménye szerint a cég monopólium kiépítésére törekszik, bár utóbbi a döntést inkább biztonsági szempontokkal igyekszik megindokolni. Mások ehhez hozzáteszik, hogy nem egyedülálló lépésről van szó, miközben egyes felmérések alapján maga a terület sem látszik igazán fontosnak.

A napokban mi is beszámoltunk arról, hogy a Mozilla kifogásolta elsőként a Microsoft döntését, amelynek eredményeként jelentős nehézségekbe ütköznek azok, akik az ARM chipekre kifejlesztett operációs rendszeren saját böngészőt szeretnének elrajtoltatni. A kritikát hamarosan a Google illetékesei is megismételték, kiemelve, hogy ezzel a szoftvercég kizárólag saját fejlesztése előtt nyitja meg a szükséges kapukat, a többiek kívül rekednek majd. A Windows RT alatt ugyanis a hagyományos asztali felületen (Classic Mode) nem, az új Metro felületen pedig komoly korlátokkal lesz lehetséges alternatív böngészőket elkészíteni, ezzel pedig gyakorlatilag egyszemélyesre szűkül le az utóbbi években kibővült mezőny.

Mivel a megfelelő API-k elérésének korlátozásával a külső fejlesztők egyszerűen képtelenek lesznek valóban modern és a felhasználói igényeknek megfelelő programokkal előállni, az ARM chipekre szánt Windows RT egyetlen böngészőt kínál majd a vásárlóknak. Ez a Microsoft szerint a biztonság, a teljesítmény, valamint a fogyasztás terén elért eredményeket veszélyeztetné, mivel ha lehetővé tennék a gyors és kényelmes portolást a megszokott asztali környezetből, ez azonnal a most még kedvező mutatók rovására menne. A riválisok természetesen rögtön a 8-12 évvel ezelőtt időszakhoz hasonlítják a kialakulóban lévő helyzetet, amikor az Internet Explorer abszolút monopóliumot élvezett a böngészők szegmensében, az életképes riválisok hiányát pedig igencsak megérezték a felhasználók, akik különösen az IE6 utáni hosszú szünet miatt maradtak innováció és valódi előrelépés nélkül.


Mások megemlítik, hogy napjainkban találunk hasonló példákat a zárt rendszerekre, elég ha csak az Apple iOS platformjára gondolunk, ahol a többiek szintén nem igazán tudnak labdába rúgni a házon belüli fejlesztésekkel szemben. Itt többek között a Webkit kötelező használata jelenti az akadályt, a Firefox és a Chrome hiányában pedig mindössze az Opera Mini elérhető a nevesebb versenyzők közül, néhány kevésbé ismert, kevéssé használt alternatíva mellett. A Microsoft döntése révén azonban a táblák és okostelefonok mellett bizonyos laptopokat is érinteni fog a korlátozás, amely már másokat is megmozdíthat, lépésekre kényszeríthet.

Nem elhanyagolható körülmény, hogy a tengerentúlon tavaly ért véget a vállalat feletti antitröszt-felügyelet, amelynek révén szorosan figyelemmel kísérték minden lépésüket. Időközben az Európai Unió illetékeseivel és szabályozó hatóságaival is kénytelenek voltak megállapodni egy speciális verzió leszállításáról, amelyből hiányzik az alapértelmezett IE böngésző, mivel a hivatalos állásfoglalás szerint ez már a rendszer telepítésétől számítva hátrányos helyzetbe hozza a riválisokat. Odaát tehát elcsendesült a vita, az öreg kontinensen eközben él a korábbi egyezség, ezzel pedig egyesek szerint mindössze annyi történt, hogy a cég visszatért eredeti politikájához, a tíz évvel ezelőtt lépéseik folytatásaként.

Ezen véleményformálók szerint ha az Apple elérheti a saját rendszerén belüli korlátozások életben tartását, ez a Microsoft számára is adott kell hogy legyen, a helyzet hasonlósága miatt nem lehet éles különbséget tenni a két magatartás között. Mindössze annyi történt, hogy utóbbi követi az almás cég példáját, szeretné lezárni saját platformját, a stratégiában pedig kiemelt szerep jut a saját fejlesztésű böngészőnek, ahogy azt megszokhattuk. Az App Store és az iOS ráadásul kifejezetten népszerű, itt nem hallani hasonló kifogásokat, és amíg a Windows RT esetében is csak egy kisebb csoport sirámairól van szó, a negatív visszhangok elcsendesülését követően a szoftvercég mehet tovább az általa kijelölt úton.


A lehetőség persze továbbra is fennáll, hogy az USA-ban és az EU-ban is újabb köröket kell majd futniuk a bíróságon, és ez általában nem olcsó mulatság, nem beszélve az elvesztegetett időről. Az európai szabályozók annak idején 2 milliárd dollárra büntették a céget, a tengerentúlon pedig annak feldarabolása is felmerült, a szoros felügyelettel egyetemben, pedig akkor "mindössze" a rivális Netscape kicsinálásáról, a saját böngésző integrálásáról volt szó - valamint arról, hogy az Office esetében is megtagadták a külső hozzáférést a szükséges API-khoz, ezzel előnybe kerülve az irodai szoftvercsomagok területén. Sok múlik majd azon, hogy miként reagálnak a szoftvercégnél az elhangzott vádakra, ám erre a jelek szerint még egy kicsit várni kell.

Az ily módon kizárólagos előnyt élvező IE10 kapcsán egyébként egyre-másra kedvező hírek futnak be ezekben a hetekben, amelyekben annak sebességét és kompatibilitását dicsérik. A legújabb fejlesztői verzió (10.0.837X.0) jobban szerepel a különböző teszteken, jobban támogatja a HTML 5 szabványt, amit a helyes irányba tett lépésként értékelnek a szakértők és fanatikusok egyaránt.

Nem mehetünk el azonban szó nélkül egy nemrég közzétett felmérés mellett, amelyben a mobilweb népszerűségét, pontosabban annak hiányát vesézik ki. A comScore ugyanis arra mutatott rá, hogy az okostelefonnal rendelkezők többsége nem a mobil operációs rendszerekben található böngészőket veszi igénybe a különböző online szolgáltatások eléréséhez, hanem a rengeteg különböző appot, amelyek integrálva, saját funkció keretében biztosítják azt. Kevés kivétellel elmondható, hogy a böngészők nem bírnak nagy jelentőséggel a hordozható készülékeken, szerepkörüket egyre inkább az utóbbi években folyamatosan előretörő appok veszik át, vagyis bizonyos szempontból maga a böngészőháború, annak legújabb fejezete is felesleges vita lehet.


Az mindenesetre biztos, hogy az igazán nagyok is komoly kiugrási lehetőséget látnak a platformban, és egyben tartanak közvetlen, vagy fokozatosan azzá váló riválisaiktól. Az Intel számára az ARM megjelenése jelenthet veszélyt, hiszen miközben ők éppen az okostelefon-szegmensbe való betöréssel próbálkoznak saját Atom processzoraik révén, a Windows RT elkészültével a vetélytárs megoldásai is megjelenhetnek azon a területen, ahol az Intel eddig többnyire csak az AMD-vel volt kénytelen megbirkózni, inkább több, mint kevesebb sikerrel. Bár Paul Otellini igyekezett megnyugtatni a befektetőket, hogy az ARM számára ez órási falatot jelent, nem kétséges, hogy kényelmetlenül érinti őket a közvetlen verseny kialakulása az elsősorban a kedvező fogyasztásra koncentráló céggel.

Szerintük a vállalatok nem megfelelő felkészültsége is akadályozza majd az ARM-ra támaszkodó készülékek elterjedését, ám a Windows RT (és a Windows meglévő erőfölénye az asztali és mobil szférában, ezzel együtt pedig a meglévő programok órási tárháza) megadhatja a kezdőlökést, amelyre mindenképpen szüksége lesz majd a cégnek. Éppen ezért nem becsülhetjük le az új változat elrajtolásának, valamint az azzal kapcsolatos viták jelentőségét.

Időközben kiderült, hogy az USA-ban a szenátus antitröszt bizottsága is megvizsgálja a Google és a Mozilla panaszait. Teljeskörű eljárásról egyelőre még nincs szó, ám ez az érdeklődés már önmagában fontos fejlemény.