Max Payne 3

A játékkal eltöltött első perceket követően örömmel nyugtáztam, hogy bár külleme és hangulata csak részben kapcsolódik az elődökhöz, a játékmenetet tekintve minden megmaradt a régiben. Ennek köszönhetően egy olyan pályaközpontú, enyhén lineáris hátsónézetes akciójátékot kapunk, amelyben hangsúlyosak lesznek a szűnni nem akaró lövöldözések, a fedezékrendszer, és mi sem természetesebb annál, hogy az időlassítás is. Utóbbival kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a Rockstar nagyon ügyesen úgy alkotta meg a pályákat, valamint a harcokat, hogy a játékosoknak valóban használniuk kelljen a bullet-time lehetőségét, ami főleg az éles helyzetekben lesz igencsak hasznos társ.


Habár Max ezúttal már nem sajátos érdekek miatt nyomoz a kampányban, ennek ellenére is előkerül monoton, fájdalmas narrációja, illetve azok a bánatos monológok, amelyeket már az előző részekben is szerettünk. Nagyon jó ötlet volt a készítők részéről, hogy bizonyos időközönként mindig lesz egy kis utalás a valamikori történésekre, amelyek ugyan nem bontják meg a sztori egységét, de a régi rajongók biztosan veszik majd a lapot. A pályák egyébiránt úgy lettek kialakítva, hogy - bár eltévedni nem tudunk rajtuk - érdemes lesz bepillantani minden sötét sarokba, elsősorban a történet könnyebb megérését szolgáló háttérbizonyítékok, valamint az életerő visszatöltését szolgáló fájdalomcsillapítók begyűjtésének érdekében.

Szerencsére az akciókat megszakító kalandozások - legyen szó akár nézelődésről, akár a fentiek kutatásáról - egyáltalán nem lesznek erőltetettek, hiszen minden egyes helyiség, de még a legutolsó sikátor is annyira telített és annyira berendezett lesz, hogy egyszerűen élmény elmerülni az aprólékos részletek között. Brazília ugyan nem egy vidám környék, a Max Payne 3-ban mégis van egy kellemes, de sokkal inkább talán realista kisugárzása, ami elképesztő hangulatot képes képernyőinkre varázsolni. A Rockstar játékaira mindig is jellemző volt a részletesség - L.A. Noire például -, de a legújabb Max Payne esetében minden korábbi teljesítményüket felülmúlták, mindez pedig nem csak a pályatervezésre igaz, hanem úgy általában az egész játékra, de érdemes megnézni például hősünket, hogy miket csinál, amikor éppen irányítatlanul hagyjuk néhány pillanatig.

A játék legjobb momentuma azonban kétségkívül a harcrendszer lesz. Még mindig jó móka ugyan az időlassítás, de sokkal élvezetesebb az intenzív, egyáltalán nem könnyű harcok alatt az, hogy ellenfeleink valós időben, nem mellesleg pedig dinamikusan reagálnak a találatokra, aminek köszönhetően elképesztő - gyakran rendkívül brutális - képsorokat élhetünk majd át. A csaták esetében ugyanakkor fontos lesz megválasztani, hogy milyen fegyver van nálunk, hiszen ezen a téren is a realizmust követték az illetékesek, aminek köszönhetően nem tudunk egy fél fegyverraktárt bújtatni a zsebünkben, egy időben csak két egykezes fegyver vagy egy darab kétkezes karabély lehet nálunk.

A tűzharcok közben egyébiránt megdöbbenten nyugtáztam, hogy az első két részhez képest a Max Payne 3-ban lényegesen jobban oda kell majd figyelnünk mozgásunkra, illetve támadásaink kivitelezésére. Ha ugyanis fedezékek nélkül, a töltényeket gazdagon szórva próbálunk meg előre törni, akkor garantáltan a pálya feléig sem jutunk el. Akárcsak ugyanis a valóságban, a pályákon sem leszünk elárasztva lőszerrel, minden tárat alaposan be kell majd osztanunk - ezt segíti a kiváló célzórendszer is -, ha pedig ellenfelekkel találkozunk, és nem bújunk el a legközelebbi tereptárgy mögé, aligha fogjuk túlélni a találkozót, időlassítás ide vagy oda.


Nekem kicsit hiányoztak ugyan azok az összecsapások, amelyek az első két részt is jellemezték, miszerint nagyobb mennyiségű ellenfelet is könnyedén likvidálhattunk csak a bullet-time alkalmazásával, de jobban belegondolva, lényegesen realistább útvonalat választott magának a Rockstar. Akinek pedig hiányoznának az intenzív akciók, az látogassa meg a többjátékos módot, ahol sajnos túl sok újdonság nem fogja várni a játékosokat - jól ismert játékmódok, kissé fantáziátlan pályák -, de a beépített fejlődési rendszer, a választható extra képességek és egyéb tulajdonságok azért képesek legalább egy kicsivel az átlag fölé emelni ezt a lehetőséget. Ezen a téren többet vártunk a Rockstartól!