Spec Ops: The Line

Grafika: A játékot az Unreal Engine 3 hajtja meg, amiből alighanem minden tartalékot képesek voltak kisajtolni a fejlesztők, hiszen amellett, hogy a végeredmény jól optimalizált, képes még elképesztő látványt is nyújtani. Rögtön ide kell szúrnunk azonban, hogy helyenként, hiszen néha azért látható formában is megmutatkozott a pályákon a "spórolási kényszer" így alacsony felbontású textúrák, illeszkedési hiányosságok és egyebek árnyalják az összképet, de a végeredményt tekintve a Spec Ops: The Line megállja a helyét.

Kezelőfelület, irányíthatóság: Mivel a Yager alkotása a játékmenet szempontjából nem sok újdonsággal kecsegtet, éppen ezért mind a kezelőfelületet, mind az irányítást tekintve kellemesnek nevezhető. Előbbi nincs túlbonyolítva, csak a szükséges dolgokkal traktáltak minket a fejlesztők, utóbbi pedig a Gears of War legjobb pillanatait idézi fel előttünk, ami egyszerű, de nagyszerű megoldásával tulajdonképpen követendő példává vált a fedezékalapú akciójátékok világában.

Játszhatóság: A játék legnagyobb hiányosságai közé sorolható a kampány rövidsége - alig 5-6 óra alatt kijátszható -, illetőleg az, hogy az élményt nem lehet fokozni kooperatív móddal, de a többjátékos opció sem tartalmaz olyan egyedi vonásokat, amelyek gyakran indokolttá tennék a betöltését.

Intelligencia, nehézség: Intelligencia terén bár nem túl rossz az összkép, az ellenfelek ügyesen használják a fedezékeket és kellő kihívást nyújtanak számunkra, de csapattársainkról már korántsem beszélhetünk ilyen pozitív hangnemben, hiszen gyakran értelmetlenül előreszaladnak, a legnagyobb kereszttűzben hagyják el a fedezéket és így tovább, éppen ezért elkélt volna néhány további irányítási lehetőség, amelyek segítségével kordában tarthattuk volna őket. A nehézség tekintetében azonban a helyzet több mint kiemelkedő, hiszen már normál fokozaton is képes kihívást nyújtani a kampány, ezt követően pedig még két magasabb szint is elérhető lesz.

Hangok, zene: Az alkotás kis híján tökéletes narrációt és szinkronokat kapott, amelyek képesek alaposan feldobni a játékmenetet és megnövelni a hangulati faktort. Külön kiemelendő főhősünk mellett két segítőnk, akik állandó szövegeléssel tartják majd bennünk a lelket. Habár a zenéket helyenként kicsit erősnek vagy oda nem illőnek éreztem, többségében ezekkel kapcsolatban sem volt probléma.

Összegzés: A Spec Ops: The Line tipikus példája azoknak a videojátékoknak, amelyek a semmiből érkeznek, csak egy szűk réteg hisz bennük igazán, ám a megjelenésükkor mégis tömegek hevernek a lábai előtt. A német Yager alighanem az egyik legjobb, leghihetőbb és legmegdöbbentőbb történetet álmodta meg, amit valaha háborús játékban átélhettünk, mindezt pedig naturalisztikus ábrázolásmóddal és könnyed játékmenettel párosították. Habár vannak hibái, kihagyott lehetőségei pedig még inkább, összességében kellemes meglepetés volt, ami ilyen formában és ezen a színvonalon egyértelmű folytatásért kiált.