Quantum Conundrum

Grafika: A rajzfilmes megvalósítás azonban sajnos leginkább csak az animálásban, illetőleg a színezésben érhető tetten, hiszen a Quantum Conundrum külleme nem tartozik a legjobbak közé. A játék esetében ugyanis bár tény, hogy a grafika az egyik legjelentéktelenebb elem, de az egy kissé túlzás, hogy az Unreal Engine 3 felhasználásával csak alacsony felbontású és pontatlan textúrákra futotta. Ennél még rosszabb, hogy egy, az ajánlott követelményeket meghaladó számítógépen is képes néha érthetetlen módon meg-megakadni a játék.

Kezelőfelület, irányíthatóság: A koncepció fényében indokolt lett volna, hogy a dimenziók, az FPS-nézet és a sok-sok lehetőség miatt a készítők túlbonyolítsák a játék irányítását, de a valóságban olyan letisztult és átlátható kezelőfelületet, illetőleg könnyed irányíthatóságot kapott a Quantum Conundrum, hogy az egyértelműen példaértékű. A dimenziók közötti váltogatás könnyen megjegyezhető és egyszerűen kivitelezhető, a fejtörők közül pedig még azok is könnyedén végrehajthatók, amelyek amúgy mérnöki pontosságot igényelnek.

Játszhatóság: Habár a kampány hosszát tekintve a Quantum Conundrum kellemesen hosszú - akár 8-10 órát is kihozhatunk belőle kényelmes tempó esetén -, sőt, még az újrajátszhatósági faktora is nagyobb a nullánál, de a fejtörők logikátlan egymásutánisága, illetőleg az, hogy a történet csak másodhegedűsnek tekinthető, mindenképpen pontlevonásra ad okot.

Intelligencia, nehézség: Ugyan az utolsó pályákon képes alaposan megizzasztani a játékosokat a feladványok nehézsége, de nagy általánosságban kijelenthető, hogy a folyamatosan emelkedő szintnek köszönhetően ez a momentum kis híján kiválóra sikeredett. A fejlesztők részéről nagyon jó ötlet volt, hogy a dimenziókat csak fokozatosan adagolják számunkra, a program ugyanis ettől képes lesz folyamatos kihívással szolgálni.

Hangok, zene: A kiváló játékmenet mellett sajnos a készítőknek nem jutott elég idejük arra, hogy emlékezetes dallamokkal és zenékkel dobják fel a végeredményt, így vannak hangok és zenék is, de azok többnyire csak elmennek a fülünk mellett. Ami azonban mindenképpen kiemelendő, az Fitz Quadwrangle professzor szinkronja, amelyet John de Lancie kellemesen dörmögő és igazi őrült tudósra emlékeztető orgánuma tesz emlékezetessé.

Összefoglalás: A Quantum Conundrumnak kétségkívül minden esélye megvan arra, hogy kultuszt teremtsen a játékosok között. Sajnos nem hoz akkora újdonságot a stílus terén, mint annak idején a Portal, de így is üde színfolt lett korunk játékkínálatát tekintve. Ha szereted az olyan alkotásokat, ahol a főszerepet nem az akciók, hanem a logikai fejtörők kapják, akkor aligha hibázhatsz az Airtight Games legújabb címével, aminek vannak ugyan hibái, de ezáltal könnyedén képes megtanítani a játékosokat arra, hogy senki és semmi sem tökéletes, de ennek ellenére mégis bárki és bármi megszerethető.