Borderlands 2

Grafika: Az első Borderlands annak idején elsősorban a küllemével hívta fel magára a legtöbb játékos figyelmét, hiszen bár korábban is voltak olyan videojátékok, amelyek a cell-shading technológiát használták, de egy akkora projekt, mint amit a Gearbox korábban megálmodott, túlmutatott minden határon. Hogy kinek mennyire tetszik az erős kontúrokkal megálmodott, néha kicsit túlszínezett küllem, amit leginkább a képregényekhez lehetne hasonlítani, az elég szubjektív, de egyedisége miatt mindenképpen kijár neki a maximális pontszám.

Kezelőfelület, irányíthatóság: A Borderlands 2 az irányíthatóság tekintetében egyáltalán nem sikerült rosszra, a kezelőfelület esetében azonban ráfért volna még egy kevéske finomhangolás. A fejlődési rendszerhez köthető háromágú szisztéma ugyanis elsőre teljességgel átláthatatlan, de az inventory is hasonló problémától szenved, használhatósága ugyanis enyhén szólva körülményes, főleg abban az esetben, ha éles helyzetekben szeretnénk előhívni belőle valamit. Ezen a téren sokkal gördülékenyebb megoldást is kitalálhattak volna a készítők.

Játszhatóság: A játékidőt tekintve egyáltalán nem panaszkodhatunk a Gearbox alkotására, hiszen többször tízórányi kaland vár ránk a kampányon belül. Habár a küldetések ismétlődése miatt gyakran képes unalomba fulladni a történet, de ezt könnyedén kivédhetjük, amennyiben betöltjük a négy játékost támogató kooperatív módot, ami immáron nem csak online, hanem osztott képernyőn is a rendelkezésünkre áll.

Intelligencia, nehézség: Az első epizód egyik legnagyobb negatívuma kétségkívül a kritikán aluli mesterséges intelligencia volt, amit bár megígértek a fejlesztők, hogy orvosolnak a folytatásban, de ez mégsem valósult meg maradéktalanul. Kétség sem férhet hozzá, hogy óriási előrelépést tapasztalhatunk ezen a téren, így például nagyobb kihívást jelentenek a harcok, néha már taktikáznak is az ellenfelek, de összességében azért még mindig van hová fejlődni ezen a téren. Többnyire a mesterséges intelligencia hiányosságaiból – valamint az elbaltázott játékmenetbeli újdonságokból – következik, hogy a nehézség is gyakran ingadozik majd, így könnyedén előfordulhat, hogy sorozatban könnyedén verekedjük át magunkat a küldetéseken, majd hirtelen – minden ok nélkül – egy olyan nehéz feladatba botlunk, ami teljesen indokolatlanul izzaszt meg minket.

Hangok, zene: Sem a háttérzenék, sem a szinkronhangok nem túl feltűnőek a játékon belül, de kellemesen megbújnak a háttérben és alaposan kiegészítik a hangulatot. Kiemelten jól sikerültek egyébiránt a főbb karakterek szinkronjai, de a különdíjat egyértelműen Claptrap érdemli meg, aki már az első percekben képes mosolyt csalni arcunkra.

Összefoglalás: Habár lényegesen több újdonságot vártunk volna a Borderlands 2-től, a végeredményt tekintve így sem panaszkodhatunk, hiszen az első epizód által kitaposott ösvényen továbbhaladva minden téren szebbet, többet és jobbat nyújt a sorozat rajongóinak. Aki megbarátkozott annak idején a bemutatkozó epizóddal, az bizonyára nagy örömét fogja lelni a folytatásban is.