2012. október 23. 21:30, Kedd
Grafika: A Dishonored esetében a legnagyobb negatívumok talán a küllem tekintetében érzékelhetők. A játékot ugyan az Unreal Engine 3 hajtja meg, de még a sokadik pályán sem lehetne egyértelműen eldönteni, hogy a realizmus vagy a rajzfilmes megvalósítás tekinthető-e dominánsnak. A külcsín ugyanis kellemes, de gyakran akadnak égbekiáltó hiányosságai, így folyamatosan belefuthatunk alacsony felbontású textúrákba, az átlagoshoz képest unalmasabb helyszínekbe vagy kidolgozatlan animációkba, amiket ellensúlyoznak némileg a meglepően rövid töltési idők.
Kezelőfelület, irányíthatóság: Jól bejáratott, azonnal átlátható és könnyedén kezelhető kezelőfelület jellemzi a játékot, ám az irányítás terén akadnak hiányosságai. A készítők becsületére váljék, hogy amennyire csak lehetett, leegyszerűsítették az opciók alkalmazásának lehetőségét, de helyenként így is képes káoszba fulladni a végeredmény, főleg akkor, ha hirtelen kell előhalásznunk valamit a számtalan képességünk közül.
Játszhatóság: A Dishonored értelemszerűen nem tartalmaz többjátékos módot, így a szavatosságot csak és kizárólag a kampányra lehet alapozni, ám szerencsére a játék így is kiváló tulajdonságokkal bír. A teljes játékidő körülbelül 10-12 órára tehető, de amennyiben jobban elmélyülünk a feladatokban, akkor ez könnyedén meg is duplázható, az újrajátszhatósági faktor pedig a sokszínű játékmenet és a történetre is hatást gyakorló döntések miatt elég magasnak tekinthető.
Intelligencia, nehézség: Tény ugyan, hogy az ellenfelek mesterséges intelligenciája nem a legjobb a játékban, így gyakran támadnak ránk egyszerre túl sokan, míg máskor még akkor sem vesznek észre minket, ha ott haladunk el éppen az orruk előtt, de összességében tekintve nagy probléma nincs a végeredménnyel, a nehézség is – ha megtaláljuk a nekünk megfelelő szintet – kellemes. Külön figyelmet érdemel egyébiránt a játékon belül, hogy rendkívül fontos a manuális mentési lehetőség, mert az automatikus szisztéma nem működik megfelelően, és mivel könnyű elhalálozni a pályákon, mentés nélkül gyakran teljesen elölről kell kezdenünk a küldetéseket.
Hangok, zene: Mind a hangok, mind a zenék terén nagyot alkotott az Arkane Studios csapata a Dishonored esetében, de főleg a dallamok illeszkednek jól ehhez a furcsa és kiforgatott világhoz. A hazai játékosoknak külön jó pont lehet, hogy a program itthon magyar felirattal látott napvilágot, ami a kiváló, ámde egyszerű történet miatt óriási pozitívum.
Összefoglalás: Vannak ugyan hibái a Dishonorednek, de összességében nézve a végeredményt egy olyan videojáték született, ami valóban új utakat nyitott meg a lopakodós akciójátékok előtt, mindemellett pedig képes volt újdonságokat is felmutatni. A Dishonored képében egy minden téren elismerésre méltó alkotást kaptunk, ez pedig leginkább sokszínűségének köszönhető, hiszen a legtöbb játékost azonnal képes levenni a lábáról, akár a hangulatot, a történetet vagy magát a játékélményt nézzük.