The Sims 4

Kiadó: Electronic Arts
Fejlesztő: Maxis
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core 2 Duo E4300 1,8 GHz-es vagy AMD Athlon 64 X2 Dual Core 4000+ processzor, Nvidia GeForce 6600 GT vagy ATI Radeon X1300 grafikus kártya, 2 GB RAM, 9 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core i5-680 3,6 GHz-es vagy AMD Athlon X4 750K processzor, Nvidia GeForce GTX 650 vagy ATI Radeon HD 7750 grafikus kártya, 4 GB RAM, 9 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: The Sims-sorozat, Singles
Kategória: életszimulátor

Miután a The Sims 3 megjelent, a franchise rajongói megkapták azt, amire mindig is vágytak: hatalmas szabadságot egy olyan virtuális világban, ahol nyugodtan és boldogan élhették második életüket, méghozzá a saját szabályaik szerint. A folyamatosan érkező kiegészítőkkel a játék olyannyira összetetté és teljessé vált, hogy a közösséget kis híján hideg zuhanyként érte, amikor a Maxis bejelentette a folytatást. A harmadik résznek ugyanis voltak hiányosságai, de senki sem tudta elképzelni, hogy miként lehetne még ennél is többet kihozni ebből a témából.

Miután befutottak az első képek, majd az első információk is, a vásárlók még jobban elbizonytalanodtak, hiszen bár szép és jó volt, amit láttak, egészen a megjelenésig nem győzte meg őket az Electronic Arts arról, hogy valóban forradalmi újdonságokkal kívánják feldobni a negyedik felvonást. Az előzetes félelmek pedig a megjelenéskor sajnálatos módon be is igazolódtak, hiszen a végeredmény inkább lett egy The Sims 3.5 – vagy inkább 2.5 –, mint egy teljes értékű folytatás, ám ennek ellenére mégis megőrizte sajátos varázsát – elsődlegesen az apró finomhangolásoknak köszönhetően.




A Maxis már a játék megjelenése előtt elérhetővé tette a rajongóknak egyfajta előzetesként a The Sims 4, illetve az egész sorozat egyik legkedveltebb lehetőségét, a Create-a-Sim applikációt, aminek köszönhetően idejekorán kipróbálhattuk, hogy milyen aprólékos lehetőségekkel tudjuk majd létrehozni virtuális karaktereinket. Az új funkció valóban egészen elképesztő lett az aprólékosság tekintetében, így ezúttal korábban soha nem látott módszerekhez is folyamodhatunk a simek megalkotása során.

A testalkat vagy az arc tekintetében például plasztikai sebészeket megszégyenítő változásokat alkalmazhatunk, de a ruházkodás terén is egy kisebb áruház teljes kínálatát próbálhatjuk fel, illetve aggathatjuk magunkra – különválogatva a hétköznapi viseletet a sportoláshoz vagy az alváshoz használt ruhaneműktől. Főként utóbbi esetében azért érezhetünk némi hiányérzetet, hiszen bizonyos kiegészítőkből megdöbbentően kevés áll a rendelkezésünkre, azonban a fejlesztők nem titkoltan már most megágyaztak a későbbi bővítményeknek, amelyek ismét teljesebbé tehetik majd a játékot.

A számtalan lehetőségnek hála, összességében a Create-a-Sim mutatja a legnagyobb előrelépést a korábbi epizódhoz mérten, ami önmagában jó hír ugyan, de a teljes játék tekintetében már korántsem az, hiszen amennyiben örülünk néhány új ruhának, illetve annak, hogy még valószerűbben megalkothatjuk magunkat a The Sims 4-ben, akkor ezek után a játékmenettől vajon milyen reformációra számíthatunk?

Röviden és tömören válaszolva: szinte semmilyenre! Olyannyira nem, hogy a legtöbb tekintetben a Maxis inkább visszafejlődést produkált, amit már rögtön az első indítás után megtapasztalhatunk, miután ugyanis megalkotjuk első karakterünket, és beköltözünk egy kiválasztott házba, azonnal jön a feketeleves, hiszen kis híján olyan korlátozások várnak ránk, mint egykoron a második részben. A The Sims 4-ből ugyanis eltűnt a féktelen szabadság, noha a szomszédos házakba ellátogathatunk, ha viszont el akarunk menni a parkba, esetleg az edzőterembe vagy a bárba, azt már nem tehetjük meg valós időben, hanem ki kell lépnünk az aktuális területről, hogy egy töltőképernyőt követően juthassunk el a célzónába.

Elfelejthetjük tehát azt, hogy autónkba pattanva felfedezzük a környéket – járművekkel egyáltalán nem is találkozhatunk, szóval az egyik kiegészítő tartalma garantált –, sőt mi több, a felkereshető helyek száma is alaposan megcsappant, így például bevásárolni sem mehetünk el, azt a hűtő előtt állva tehetjük meg, kissé logikátlanul. A játék ezen a téren óriásit lépett visszafelé, és noha cserébe valóban szebb a látvány, valamint optimalizált a végeredmény – meglepően lerövidültek a töltési idők –, mégis érthetetlen, hogy korábban jól működő, újdonságnak beállított, de még inkább megszokott lehetőségeket miért vettek ki a készítők.




Míg ezen a téren a Maxis elvett egy nagyon fontos dolgot a rajongóktól, addig máshol természetesen azért adott is, így például karakterünk életére minden eddiginél nagyobb befolyással lehetünk, illetve nem csak mi, hanem környezete is. Példának okáért megtehetjük, hogy egy gyors munkakeresés után azonnal átmegyünk a szomszédba, ott elcsábítjuk az első nőt, majd egy kevés randizgatás, illetve udvarlás után eljegyezzük egymást, összeköltözünk és gyereket vállalunk. Persze teljes egészében távol maradhatunk a családi elfoglaltságoktól, és életcéljainknak is élhetünk, amelyek megálmodásával szintén elég szűkösen bántak a fejlesztők, így az alacsony számukból kifolyólag gyakran futhatunk például ismétlésekbe.

Ami nagy előrelépés a játékmenet tekintetében, hogy hőseink mesterséges intelligenciája rengeteget fejlődött, aminek következtében az alapvető szükségleteket nyugodtan automatizálhatjuk, miközben mi csak a karrier, a család vagy a kitűzött életcél menedzselésére összpontosítunk. Ez az újdonság rengeteg terhet levesz a vállunkról, ezenfelül pedig sokkal élvezetesebbé, gördülékenyebbé is teszi a játékot, ami azonban gyakran még mindig elég stresszes tud lenni főleg olyan esetekben, ha egy kicsit kapkodunk, vagy szeretnénk bizonyos dolgokkal – például a hobbival vagy a magánélettel – többet foglalkozni, azonban ismét csörög az óra, simünknek pedig dolgozni kell menni. Hiába, így megy ez a való életben is, de öröm az ürömben, hogy a játékban legalább az időt felgyorsíthatjuk, ebből kifolyólag hamarabb átléphetünk a kellemetlenebb időszakokon.

A mesterséges intelligencia alapos fejlesztése rengeteg új lehetőséggel is gazdagította a The Sims 4-et, így karaktereink például egyszerre több tevékenységet tudnak folytatni – például enni és beszélni vagy tévét nézni –, miközben tulajdonságaik és képességeik dinamikusan fejlődnek. Ami ezzel kapcsolatos hatalmas előrelépés, az nem más, mint hogy karaktereink már nem csak néhány általános érzelmi hatást képesek kifejezni, hanem szinte szó szerint egy valódi emberre jellemző érzelemkészletből gazdálkodnak.

Ez nem csak azt jelenti, hogy a karakterek közötti interakció tekintetében számtalan új lehetőség vált elérhetővé, hanem azt is, hogy például egy kellemes környezet, egy társaság vagy egy cselekvés jobb kedvre derítheti, esetleg elszomoríthatja, vagy fel is dühítheti hőseinket, ami alapjaiban határozza meg a játékmenetet, az interakciós lehetőségeket és így tovább.




Gyakran egészen megdöbbentő, de mindenképpen életszerű összefüggésekre is lelhetünk az érzelmeknek köszönhetően, ha például karakterünknek rossz a kedve, szomorú zenét kezd el hallgatni, vagy színes festmény helyett valami melankolikusat alkot, de hevesen reagálhat más simek érzelgősebb közeledésére is. Természetesen mindez sovány vigasz ahhoz képest, hogy drasztikusan korlátozták térbeli szabadságunkat, de talán egy későbbi bővítménnyel ezt is orvosolják, így nem csak az érzelmek szárnyalhatnak majd, hanem karaktereink is.

A The Sims 4 kapcsán nem szabad szó nélkül elmenni a Build Mode mellett sem, ami a Create-a-Sim mellett mindig is az egyik legkedveltebb lehetősége volt a sorozatnak. A Maxis ezen a téren újfent rengeteg finomhangolást hajtott végre, aminek következtében most már tényleg bármit megvalósíthatunk, amit csak szeretnénk. Tény, hogy itt is érezni a későbbi kiegészítők hiányát, de mind a ház, mind a belső berendezések, mind az udvar tekintetében olyan sokféle lehetőségek várnak ránk, amelyeknek köszönhetően akár valódi lakásunkat, vagy álmaink otthonát is megalkothatjuk, ha van hozzá elegendő időnk és türelmünk. Lehetőségünk lesz továbbá előre elkészített szobák felhúzására is, amivel alaposan leegyszerűsíthetik dolgukat azok, akik inkább saját romantikus regényüket szeretnék írni a játék keretein belül az építkezés helyett.

Noha a játékipar határozottan a közösségi élmények irányába tendál, és a rajongók többsége is azt hitte, hogy a fejlesztők most talán nagyobb figyelmet fordítanak erre, a The Sims 4 azonban még mindig megmaradt egy teljes egészében egyjátékos élménynek. Mindez különösen megdöbbentő azok után, hogy a SimCityben is megadatott már a lehetőség, hogy például egy barátunk mellé költözzünk – legalábbis a szomszéd városba, polgármesterként –, ami itt is hatalmas lökést adhatott volna a játéknak, hiszen valódi emberek között fűződhettek volna virtuális kapcsolatok, kipróbálhattuk volna barátunkkal vagy barátnőnkkel a közös életet, esetleg oda költözhettünk volna legjobb cimboránk szomszédságába. Ehelyett megkaptuk a lehetőséget, hogy megosszuk másokkal azokat a képeket, amelyeket mi készítettünk a játékban, és nagyjából ezzel ki is merültek a közösségi funkciók.




Grafika: Amennyiben visszatekintünk a The Sims-sorozat eddigi fejlődéstörténetére, akkor kijelenthetjük, hogy a grafika tekintetében minden egyes epizód finomodott egy kicsit, de óriási változást egyik rész sem hozott. A Maxis ezúttal is megmaradt a rajzfilmes, kissé túlszínezett megvalósításnál, amivel kapcsolatban nehéz lenne csodákat művelni, de a tény attól még tény marad: műfajában nagyszerűt, de még inkább stílusosat alkottak a fejlesztők. Nincs felesleges cicoma, ámde minden a helyén van, gyorsak a töltési idők, ezenfelül pedig még az optimalizálásra sem lehet panasz, így a gyengébb gépekkel rendelkező játékosok is könnyedén részesülhetnek a The Sims 4 élményében – már amennyiben a harmadik rész után a korlátozások miatt késztetést éreznek erre.

Kezelőfelület, irányíthatóság: A Maxis az irányítás terén szinte semmit sem változtatott a játékon, ellenben a kezelőfelületet teljesen megújították, amihez vélhetően a SimCityből merítettek ihletet. Ebből kifolyólag sokkal átláthatóbb, logikusabban felépített, valamint természetesen kezelhetőbb is lett a The Sims 4.

Játszhatóság: Noha a játékidő tekintetében az alkotás mondhatni korlátlan élményeket garantál, azonban a kérdés az, hogy a The Sims 3 óriási szabadsága után ki akar ismét behatárolva játszani? Miután ugyanis korábban egy kisebb világ nyílt ki előttünk, addig most szinte ismét be leszünk zárva a négy fal közé, ami a harmadik rész rajongói számára igazán illúzióromboló lesz. Arról nem is beszélve, hogy 2014-ben egy kicsit komolyabb közösségi élményt várnánk egy olyan játéktól, ami óriási rajongótáborral rendelkezik, és éppen az emberi kapcsolatokra épít. A SimCityben már működött egy hasonló rendszer, éppen ezért érthetetlen, hogy miért nem örökítették át azt a The Sims 4-be.

Intelligencia, nehézség: A játékban elképesztő fejlődésen ment keresztül a mesterséges intelligencia, ezáltal karaktereink, illetve a felbukkanó szereplők többsége elképesztő önállóságra képes, érzelmi megnyilvánulásaikról, sokszínűségükről és hatásaikról nem is beszélve. Az újdonságok mellé azonban valamiért nem igazán tudtak tartalmat kovácsolni a készítők, hiszen hőseink valóban sokféle érzelem kimutatására alkalmasak, de nagyon gyakran kerülnek zsákutcába, akárcsak az egész játék az életcélok ismétlődésével vagy felesleges elnyújtásával.

Jó dolog például, hogy párunkkal elmehetünk a közeli bárba, de ha ott csak ihatunk és táncolhatunk, nem igazán szeretnénk újra visszatérni. Alapvető probléma továbbá, hogy a készítők még mindig nem tudtak mit kezdeni a 24 órás rendszerrel, így bár gyorsíthatjuk az időt, lassításra még mindig nincs lehetőségünk, holott gyakran túl kevésnek tűnik az a néhány óra, amit valóban azzal tölthetünk el, amit mi szeretnénk. Nyilván, ez a való életben is így van, de a The Sims 4 egy játék, és játszani szeretnénk, nem az ikont nézni, hogy simünk alszik vagy munkában van valahol, mert természetesen a szabadság korlátozása miatt még a munkahelyre sem látogathatunk el.

Hangok, zene: A simek sajátos nyelve, illetve a túlontúl rajzfilmes hanghatások így negyedszerre már igencsak idegesítően hatnak a játékban, sőt mi több, az előző részhez mérten ezen a téren nem tapasztalunk komolyabb előrelépést.

Összegzés: A The Sims 4 összességében – jelen állapotát tekintve – hatalmas csalódás az elődhöz mérten, hiszen bár érzelmileg rengeteg kapu kinyílt előttünk, a játékmenetet azonban olyannyira korlátozták a fejlesztők, hogy az nagyon sok rajongó kedvét elveheti az alkotástól. Mivel azonban a második virtuális élet varázsát még így sem sikerült teljesen kiirtani a végeredményből, minden hiányossága ellenére is elegendő csak egyetlen percet eltölteni vele ahhoz, hogy azonnal beszippantson, és fogva tartson ez a különleges, mindmáig páratlan játékélmény. Ha imádtad a második részt, a The Sims 4 biztosan nagy kedvenced lesz, de ha inkább a harmadik epizód szabadsága varázsolt el, jobban teszed, ha megmaradsz annál!