Vulkanikus eredetű lehet a Ceres rejtélyes foltja

Lassan közeledik a NASA Dawn küldetése a Ceres törpebolygóhoz, melynek felszínén szokatlan foltot észleltek még januárban.

Azóta a szonda több világos foltot is észlelt, az egyik legfényesebbnek azonban társa is akad. "A Ceres világos foltjának most már jól láthatóan van egy kevésbé fényes társa is, ami ugyanabban a medencében helyezkedik el" - mondta Chris Russel, a UCLA tudósa, a Dawn küldetés főfelügyelője. "Ez vulkánszerű eredetre utalhat, de még várnunk kell a jobb felbontású felvételekre, mielőtt ilyen földtani értelmezésekbe bocsátkozunk"

Jó ideje tudják, hogy a Ceresen léteznek az átlagosnál magasabb albedóval, fényvisszaverődéssel rendelkező területek, az alacsony felbontású megfigyelések azonban nem tették lehetővé mibenlétük meghatározását. A Dawn érkezésével azonban ezekről a foltokról lassan kiderül, hogy jéggel borított felszíni képződmények, ami akár a jégvulkanizmus bizonyítéka is lehet.

A jégvulkánok a Naprendszer hideg égitestein alakulhatnak ki, például a Jupiter és a Szaturnusz körül keringő holdakon, vagy a Kuiper-öv törpebolygóin. Az olvadt kőzetek helyett a jégvulkánok folyékony vizet, metánt vagy ammóniát lövellnek a felszínre a meleget eredményező radioaktív vagy árapály folyamatok közreműködésével. Az eredmény a felszínen megfagyott üledék, valószínűleg olyan, mint amit a Ceresen is kezdünk látni, ennek bizonyításához azonban az alábbi, február 19-i felvétel 46.000 kilométeres távolságánál közelebb kell kerülni a felszínhez.


"A legfényesebb folt még mindig túl kicsi, hogy elemezzük kameránkkal, mérete ellenére azonban minden másnál fényesebb a Ceresen" - magyarázta Andreas Nathues, a németországi Max Planck Naprendszer Kutatási Intézet tudósa, a Dawn kameracsapatának vezetője. "Ez abszolút váratlan és továbbra is rejtély számunkra"

A Dawn, ami 2011 és 2012 között már meglátogatta a Vesta aszteroidát, lassan spirálozva közelíti meg az aszteroida-öv második legnagyobb objektumát, ami az elkövetkező 16 hónapban vizsgálatai tárgya lesz. Nem sokkal ezt követően hajtóművei kifogynak az üzemanyagból, így a szonda a Cereshez láncolva, a törpebolygó mesterséges holdjaként fog keringeni. A tudósok várakozása szerint a Dawn felbecsülhetetlen értékű tudást ad majd a Naprendszer legbelső törpebolygójáról.