Cenzúra és áremelés - afrikai reakciók a közösségi portálokra

Egyre több ország rendelkezik megfelelő technikával az internethozzáférések blokkolására, de vannak más módszerek is.

Tom Voltaire Okwalinga egy álneves Facebook-tag, aki rendszeresen beszámol az ugandai kormányt érintő visszaélésekről és botrányokról. Az egyik ilyen eset a helyi elnöki palotából végrehajtott lopás volt, amelyet egy csoport tagjai követtek el és büntetlenül megúszták a dolgot. A férfi sosem mellékel bizonyítékokat, azonban a helyi hatóságok mégis veszélyforrásként tekintenek rá. Egy ugandai ügyvéd megpróbálta kikérni az adatokat Tom Voltaire Okwalingáról, de nem járt sikerrel. S nem csupán Uganda fél az internettől, 2015 óta közel tucatnyi afrikai állam próbálta meg elhallgattatni a hatalmat bírálókat. Ehhez volt, hogy az internethozzáféréseket blokkolták vagy az egész hálózatot elérhetetlenné tették - gyakran a választások előtt.

Ugandában tavaly februárban az elnökválasztás idején a hatóságok 5 napon át blokkolták a hozzáférést a Facebookhoz és a Twitterhez. Az esetet megelőzően olyan információk bukkantak fel, hogy a választási körzetekben csak késéssel szállították ki az ellenzéki pártoknak a jelölőpapírokat. Az 5 napos blokád alatt a rendőrség őrizetbe vette Yoweri Museveni elnök legfontosabb kihívóját, ami még a GDP-adatokban is látható volt. A Mo Ibrahim Alapítvány - amely az afrikai kormányok tevékenységét kíséri figyelemmel - közölte, hogy az ilyen akciók pusztító hatással lehetnek a képzésre és az egészségügyre.

Tavaly internetblokádot jelentettek Gabonból, a Kongói Köztársaságból és Gambiából. Uganda esetében az indok a nemzetbiztonság volt. Kamerun angol nyelvű vidékein a kabinet egyszerűen hetekre lekapcsolta az internetet, míg Zimbabwe területén a hatóságok folyamatosan blokkolják a hozzáféréseket, ráadásul triplájára emelték az internetelőfizetési díjakat. Etiópiában szintén hónapok óta feszült a helyzet, mert a távközlési szolgáltatások állami felügyelet alá tartoznak és az illetékes hatóság állandóan lekapcsolja bizonyos időre a világhálót. A kitört tüntetések után tavaly októberben a kormány szükségállapotot hirdetett ki. A Brookings Institution becslései alapján az elmúlt másfél évben regisztrált 30 nap internetnélküliség több mint 8 millió dollárjába került az etióp gazdaságnak.